Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-15
21 nemzeti, etnikai és kulturális identitásodat. Európa a különbözőségek egységének térsége. Nem lehetünk mások, mint amik vagyunk: románok, magya rok, németek, franciák, olaszok, lengyelek stb. Ehhez az érzéshez - egy, a másokéval nem szembeállított érték- és hagyománykörhöz - hozzáadunk még egy identitást, az európait, amelyet azok az értékek hoztak létre, amelyekben hiszünk, és amelyekhez mindanny ian csatlakoztunk. A középeurópai példa Néhány hónapja egy orosz lap azt írta, ön elképzelhetőnek tartja Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülését. Budapestről nézve ez elég nehezen elképzelhető, ám úgy tûnik, az ilyen nyilatkozatok ismét a nacion alistákat erősítik. Az a szöveg nem az enyém volt, így nem bizonyít semmit. A Moldovai Köztársasággal kapcsolatos román álláspont világos és határozott: az első állam voltunk, amelyik elismerte függetlenségét és szuverenitását, támogattuk és támogatjuk er őfeszítéseit a demokratizálásra és az európai integrációra. A jövőben is folytatjuk a Moldovai Köztársaságot támogató politikát, hogy erősítsük az államiságát, s a legváltozatosabb területeket, gazdaságot, kultúrát, oktatást érintő, különleges együttmûködé si rendszereket alakítsunk ki. E politika célja ugyanakkor Moldova közelítése az európai struktúrákhoz, ami megfelel a két ország célkitûzéseinek, valamint az európai értékeknek. Az a tény, hogy mindkét országban vannak nézetvonulatok, amelyek különböznek a hivatalostól, nem jelenti, hogy ezek a nacionalizmus megnyilvánulásai, miként azt sem, hogy Románia azt szeretné, ha Moldova eltûnne mint független és szuverén állam. Vannak Magyarországon is személyek, vagy akár szervezetek, amelyek Trianon eltörlését é s NagyMagyarország visszaállítását kérik. Ez nem jelenti azt, hogy a hivatalos magyar politikát revizionizmussal vagy nacionalizmussal vádolhatnánk. Legyünk realisták, és ítéljük meg józanul a pillanat realitásait. Az EU az az integráló projekt, amely fel edtetheti úgy a populistanacionalista retorikát, mint egyesek revizionista terveit. A jövő kihívásaira nem a múltban vannak a megoldások. Ön a volt kommunista országok azon kevés politikusainak egyike, aki fontos szerepet játszott az elmúlt rendszerben, majd az átmenetben, és máig megmaradt vezetőnek. Hogy látja az eltelt éveket, az utat, amit megtettek ezek az országok? A középeurópai térség egy évtized alatt olyan fejlődésen ment át, amit közvetlenül a kommunizmus összeomlása után senki sem tudott vo lna elképzelni. Ezek az országok a vitalitás, a dinamizmus, a változásért tett erőfeszítés, a modernizáció és a fejlődés mintapéldái. Európának azon térségéhez tartozunk, amely bizonyítani akar, felhasználni teremtő gondolatait és képességeit, hogy részese legyen egy integrációs folyamatnak, amelytől fél évszázadra elszakították. Nem minden méltó az elismerésre: létezik bürokrácia, korrupció, gazdasági és szociális sikertelenségek. Léteznek a társadalom polarizálása okozta negatív jelenségek, így a növekvő bûnözés vagy a szegénység. De erősödik a civil társadalom, az állampolgárok szabadságjogai valóságosak, létezik a vélemények sokszínûsége és az alternatívák lehetősége. Ha mindezeket mérlegre tesszük, pozitívnak értékelhetjük a középeurópai térség országa inak posztkommunista fejlődését. A fontos az, hogy országaink vállalják a felelősségeket és kötelezettségeket, amelyek új helyzetükből következnek, hogy betartják a demokratikus játék szabályait, nyílt, toleráns, mûködő, az állampolgárok érdekeit szem elő tt tartó társadalmakat építenek. Befejezném azzal a reménnyel, hogy magyarországi látogatásom hozzájárul a kétoldalú kapcsolatok, a kölcsönös bizalom, a gazdasági együttmûködés elmélyítéséhez és megerősödéséhez, a kulturális és az emberek közötti kapcsolat ok sokszínûsítéséhez, egymás álláspontjainak jobb megismeréséhez a közös érdekeket érintő kérdésekben, megfelelve így a két ország európai integrációs várakozásainak és az alapszerződés szellemének. vissza Nagy Iván Zsolt Hazudtak a külügy vezetői? 2003. szeptember 15. 6:30 Magyar Nemzet Alekszandra Jokszimovics SzerbiaMontenegró külügyminiszterhelyettese szombat esti tévényilatkozatában a leghatározottabban cáfolta, hogy SzerbiaMontenegrónak bármi kifogása lenne a vajdasági magyarok kettős állampolgársága ellen. Ezzel Belgrád szövetségi szinten is megerősítette azt, amit Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök már nem egy ízben egyértelműen kifejtett, s azt is világossá tette, hogy a szerbiai és a szerbiamontenegrói tisztségviselők nyilatkozatai, valamint a szerb kormány és a szövetségi külügyminisztérium állásfoglalása között e kérdésben nincs semmiféle ellentmondás. Egyszersmind válaszolt Budapestnek. Kijelentésével ugyanis közvetve cáfolta a meg nevezett tisztségv iselőre (egy „belgrádi külügyi vezető”) hivatkozó magyar
