Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-15
12 "kompromisszumos megoldásnak" tartja az aradi megbékélési parkról szóló javaslatát. Nastase úgy fogalmazott: ha a magyar miniszterelnök esetleg megfelelőbbnek tartana másfajta megoldást, úgy azt megvitathatnák. Nastase szerint a két ország egyetért abban, hogy a politikai megbékélés elsősorban a múlttal való megbékélést jelenti. A ro mán fél is számít a magyar készségre a Gozsdualapítvány javaival összefüggő problémák megoldását illetően. - Azt szeretnénk, ha a közösen kezelt alapítvány, a RománMagyar Partnerségi Intézet, a kétnyelvű iskola, az Emanuil Gozsdu emlékmúzeum és könyvtár a Gozsduudvarban kerülne elhelyezésre - írta levelében Adrian Nastase. vissza BP0380 2 130 MTIb2024 OGY - külügyi bizottság: magyarmagyar parlamenti csúcs kod: BELP fk: HU ld: Budapest, 2003. szeptember 12., p éntek (MTI) - Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke, pénteki közlése szerint, egyeztetést kezdeményez a magyarmagyar parlamenti csúcstalálkozók rendszeressé tételéről, ezzel kapcsolatosan levelet intéz Szili Katalin házelnökh öz. A külügyi bizottság pénteki budapesti ülésén többen részt vettek a környező országokban élő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők első csúcstalálkozójára érkezett határon túli magyar politikusok közül. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalí ció Pártja (MKP) alelnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar képviselők találkozóját rendszeressé kell tenni, megszervezését és összehívását a Magyar Állandó Értekezlethez hasonlóan kell intézni. Hangsúlyozta, ennek a fórumnak a legalapvetőbb nemzetstratégiai célokat kell megvalósítania. "A státustörvény módosítása túlmegy a velencei bizottság ajánlásain, nemzetstratégiai célokat is felad" - mondta a szlovákiai magyar politikus, hozzátéve, hogy a módosított jogszabály további "csonkulásokh oz" vezethet. Kitért arra, hogy a Felvidéken működtetett információs irodahálózat megszüntetését meg kell akadályozni, de a jövő évre tervezett költségvetési keret meglehetősen szűkös. A kettős állampolgárságról szólva Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szö vetség (RMDSZ) elnöke hangsúlyozta: meg kell vizsgálni, hogy annak bevezetése a szülőföldön maradást vagy a kitelepülést szolgáljae, míg Ispánovics István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselője a szakértői viták fontosságát hangsúlyozta. Mar kó Béla kiemelte: "nemzetpolitikát csak úgy tudok elképzelni, ha arról valódi konszenzus alakul ki". Felszólalásában elmondta: a határon túli magyarok politikai céljaik megvalósításához, az egységes cselekvéshez, oktatásukhoz költségvetési és gazdasági kérdésben várnak támogatást az anyaországtól. Szavai szerint a módosított kedvezménytörvény elfogadható, de sok múlik a jogszabály alkalmazásának módján. Ezzel kapcsolatosan megjegyezte: a jogszabályról a Romániával kötött megállapodás lényegileg és t artalmilag "jónak látszik". Markó Béla elmondta még, a kettős állampolgárság kérdésénél arra is figyelmet kell fordítani, hogyan viszonyul e probléma az autonómiához. Ispánovics István üdvözölte a Magyarország és SzerbiaMontenegró, valamint Ukrajn a kormányával kötött vízummegállapodást, de hozzáfűzte: a magyarigazolványt kiadó irodákat meg kell tartani, hogy segítsék a szabadkai és a belgrádi konzulátusok munkáját. "Senki nem fog áttelepülni, nem lesz újabb teher, ha megkapjuk a kettős állampo lgárságot" - fogalmazott a vajdasági magyar képviselő. A külügyi bizottság ülésén a pártok jelen lévő képviselői is kifejtették véleményüket a szomszédságpolitikáról és a határon túli magyarokat érintő legfontosabb kérdésekről. Németh Zsolt kijelen tette, hogy a szomszédságpolitikában megtorpanás tapasztalható. Úgy vélte, a kettős állampolgársággal kapcsolatos ellenérvek csupán ürügyek, az Európai Unió joggyakorlatában a kettős állampolgárság általános. Az Ukrajnával és SzerbiaMontenegróval kötö tt vízummegállapodásról úgy fogalmazott: "megnyugtató megoldás látszik kialakulni". Az MSZP képviseletében Herczog Edit hangsúlyozta: a kormány prioritásként kezeli a határon túli magyarság kérdését, ami nemcsak a kül, hanem a belpolitika része. Mint mondta, a szülőföldön maradás és
