Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-11
19 átkelőhelyeket a legtöbb esetben kijelölték, ám a földbirtokosoknak kivételt engedélyeztek ez alól, ők elvben a birtokukhoz legközelebbi úton mehettek át a másik országba. A második világháború után a korábbi egyezmények nyomán új megállapodások születtek minden határszakaszon. Az 1940es évek végére azonban a politikai változások, majd később a hidegháború lehetetlenné tette a kishatárforgalmat Ausztria és Jugoszlávia felé, a Szovjetunióval szób a sem került hasonló megállapodás. Később elsorvadt a forgalom Románia és Csehszlovákia irányában is. A hatvanas évektől csak a kijelölt határátkelőhelyen lehetett átmenni, a községek jegyzékét, ahonnan az ott lakók igénybe vehették e lehetőséget, szintén rögzítették, s évi néhány alkalomra korlátozták az átkelést. 1990 után ismét az üzleti lehetőségek kihasználása került előtérbe, mégpedig elsősorban a szomszéd országok határkörnyéki lakóinak részéről. Az ukrán szakasz kishatárforgalmát gyakran csak "benz inturizmusnak" nevezték még a hivatalos szervek is. Az utóbbi években már csak ennek a szakasznak - s némiképp a szerb határnak - volt jelentősége a kishatárforgalomban. Az 1993ban kötött ukránmagyar egyezményt idén augusztus 1jén szüntették meg, míg a szerb szakaszon elvileg tavaly év végével, gyakorlatilag idén tavasszal szűnt meg a kishatárforgalom. Információink szerint Romániával is befejeződtek a tárgyalások, de hivatalosan még nem mondták fel az 1969 óta érvényben lévő megállapodást. vissza 20030910 18:30 Kossuth Esti Krónika Műsorvezető: Lendvai Béla Riporter: Lengyel Anna M.v.: - Múlt héten Kolozsvárott, ma pedig Budapesten mutatkozott be a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesü lete. A nyáron alakult szervezet tagjainak elképzeléseit Lengyel Anna ismerteti. R.: - A hét alapító a romániai napilap piac 90 %át képviseli. Az egyesület tagjai a nagyváradi Bihari Napló, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a szatmárnémeti Szatmári Friss Újság, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság, és az aradi Nyugati Jelen című lapok. 84 ezer példányban jelennek meg ezek az újságok, és 313 ezer olvasóhoz jutnak el. Rajs Valner István, az egyesület elnöke, a Bihar i Napló főszerkesztője elmondta, hogy céljuk az, hogy közösen lépjenek fel a romániai magyar sajtó megmaradása és fejlesztése érdekében. Számos veszély leselkedik ugyanis azokra. Így például a kedvezőtlen gazdasági környezet, a vásárlóerő folyamatos csökk enése, és gondok vannak a terjesztéssel is. A lapkiadással kapcsolatos költségek folyamatosan emelkednek, és fogy az erdélyi magyarság. Sokan elvándorolnak, és nagy az asszimiláció is. A romániai magyar nyelvű újságoknak jóval kisebb a reklámbevételük, min t a román nyelvű lapoknak, ezért alapvetően fontos a lapkiadók összefogása. Az egyesület támogat minden olyan kezdeményezést, amely a romániai magyar nyelvű sajtó fejlesztését szolgálja. Megerősítik a lapok közötti együttműködést, az információ- és fénykép cserét, valamint közös reklám- és marketingstratégiát dolgoznak ki, hangsúlyozta Rais Valner István, a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének elnöke a budapesti sajtótájékoztatón. vissza Kés zítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszaba dság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava
