Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-09
A NATO szabványok átvétele melle tt a tisztogatást többen összefüggésbe hozzák a hadsereg civil ellenőrzésének megteremtésével is. Ez a folyamat eddig vontatottan és nehézkesen haladt. Bár Milosevics és rendszere 2000 őszén megbukott, tábornokainak eltávolítása azóta halasztódott. A késle kedést – a BBCnek nyilatkozva – Zsarko Koracs szerb miniszterelnökhelyettes két okra vezette vissza. Az egyik a montenegrói politikai elit egy részének ellenkezése, a másik Vojiszlav Kostunica volt jugoszláv államfő, aki védelemben részesítette az érinte tt tábornokokat. A szerb és montenegrói politikusok közül egyelőre senki nem hajlandó elárulni, hogy a menesztett 16 tábornok közül indule eljárás valamelyik ellen háborús bűncselekmény, vagy a szervezett bűnözéssel fenntartott kapcsolat gyanúja miatt. Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök csütörtökön Hágában a Nemzetközi Törvényszék előtt, belgrádi vizsgálóbíró részvételével történt meghallgatáson ragaszkodott ahhoz, hogy az eseményt közvetlenül sugározza a szerb televízió, s miután ezt megtagadták tőle, nem volt hajlandó tanúvallomást tenni Ivan Sztambolics egykori szerb államfő 2000ben történt meggyilkolásának ügyében – írta pénteken a Danas szerb napilap. vissza Leállt a román kárpótlás? - Félő, hogy valamennyi vo lt tulajdonos Strasbourghoz fordul Népszabadság • 2003. augusztus 9. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán A román törvényhozás még 2000 végén elfogadta az államosított magáningatlanok visszaszolgáltatásáról szóló 10. számú törvényt, amely 2001 elején vált hatál yossá. E szerint természetben vissza kell szolgáltatni a volt tulajdonosoknak mindazon ingatlanokat, amelyeket a román állam 1945. március 6. és 1989. december 22. között kobozott el. Mint minden román törvényben, persze, ebben a jogszabályban is akadnak kiskapuk. Nem adják vissza természetben azokat az i ngatlanokat, amelyeket az Iliescuféle kormányzás idején, 1995ben bagóért eladtak akkori bérlőiknek, továbbá azokat, amelyekben állami tanügyi és egészségügyi intézmények, szociáliskulturális létesítmények, törvényesen bejegyzett politikai pártok, illetv e külföldi diplomáciai testületek működnek. Ezekért állítólag kárpótlást fizetnek, mint ahogyan azokért az épületekért is, amelyeket időközben lebontottak. Hogy mennyi kárpótlást, és mikor, egyelőre nem tudni, az erről szóló jogszabályt ugyanis a parlament mindmáig nem alkotta meg. A 10. törvény szerint a jogosultaknak bírósági végrehajtó útján kellett felszólítaniuk az adott ingatlan jelenlegi kezelőjét a visszaszolgáltatásra. A kezelőnek a jogszabály szerint 60 nap állna rendelkezésére, hogy indokolt dön tést hozzon: visszaadjae vagy sem a kért ingatlant jogos tulajdonosának. A határozatot a visszakövetelő 30 napon belül támadhatja meg a helyi törvényszéken. Bár a procedúra első látásra rém egyszerűnek látszik, a román bürokrácia remekül ért ahhoz, hogy a megadott határidőket kijátssza, s a határozathozatalt évekig elhúzza. A törvény csupán annyit írt ugyanis elő, hogy a kérelmezőnek telekkönyvi kivonattal vagy adásvételi szerződéssel, illetve örökösi minőségét bizonyító papírokkal kell bizonyítania jogos ultságát. Ezek benyújtása után azonban az ingatlanok kezelői különféle további követelésekkel álltak elő, s ezek a követelések kezelőnként változtak. Az ingatlanok zömét a helyi tanácsok birtokolják, amelyeknek eszük ágában sincs lemondani a bérleményekbő l származó bevételekről. Húzzákhalasztják tehát a döntést. Időközben az ingatlanokban működő káefték alapítvánnyá, művelődési egyesületté alakulnak át, s az egykori tulajdonossal közlik, hogy államosított házát természetben visszaadni nem lehet, hiszen „s zociáliskulturális” avagy „közérdekű” tevékenységet kifejtő intézmény működik benne. Kolozsváron olyan eset is előfordult már, hogy az ötszobás ingatlanból visszaadták a fáskamrát, a vécét és az egyik előszobát és az egyik szobát, a többit pedig nem, miv el ott alapítvány működik. Amely, persze, még 2002ben is kft. volt...
