Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-08
9 Tudtommal folyamatosan csak a temerini képviselőtestület VMDPs tanácsnokai teszik szóvá az esetenként igencsak durva, magyarver ésnek is nevezhető szerb nacionalista megnyilvánulásokat. A milosevicsi érát követő félfordulat után a Vajdasági Magyar Szövetség kormányzati felelősségvállalásának egyik következménye, hogy a helyi szerb hatalomba beépült VMSZes tisztségviselők elnézik a szaporodó atrocitásokat. Könnyebb lenne a vajdasági magyarok élete, ha maguk mögött tudhatnák a magyar kormány támogatását. Az atrocitások ügyében eddig elmaradt a keményebb magyar fellépés is. SzerbiaMontenegróban mérhetetlen szegénység van, minimáli s nemzeti jövedelemmel, és olyan fizetésekkel, amelyekből megélni nem lehet. Hogyan érintik ezek a problémák a magyarságot? Milosevics idején a szembenállás volt az alapvető viszony a magyarság és a szerb hatalom között. A háború után a vajdasági magyar ok a megnyugvást várják, a lehetőséget, hogy dolgozzanak. Az elmúlt években ugyanis kiszorultak a közigazgatási és a hatalmi szervekből, nagyrészt a menekültek foglalták el a helyüket. A maffiaelemektől terhes gazdasági viszonyok között a megbízhatóság min denekfeletti kritérium lett. Ennek a magyarok csak hellyelközzel feleltek meg. Ezért sok esetben csak a feketemunka jut nekik. Egészében véve a magyarok osztják szerb polgártársaik sorsát, csak viszonylag több közöttük a szegény. Ennek ellenére jött egy ú j korosztály, amely feltalálja magát, bár képzettségi szintje alacsonyabb, mint egy évtizeddel ezelőtt. A schengeni vasfüggöny leereszkedik. November 1jétől csak vízummal utazhatnak a vajdaságiak az EUhoz csatlakozó anyaországba. Úgy látom, újra ne héz idők következnek. Több mint negyvenezer magyar távozott az elmúlt vérgőzös évtizedben Szerbiából. Főleg fiatalok, akiknek hozzátartozói itt maradtak. S akik között minden bizonnyal lazulnak majd a kapcsolatok. A vízumkényszer az egész nemzetet gyengíti . Mégis optimista vagyok. Egyrészt a jelenlegi helyzet abszurditása, másrészt a gazdasági érdek lesz az élesztője az új megoldásoknak, amelyek egykét éven belül bizonyára megszületnek. Reméljük, hogy az indulatos elutasító reakciók, amelyeknek a napokban lehetünk tanúi, idővel megszelídülnek, s megkezdődik az érdemi párbeszéd a kettős állampolgárságról. Duray Miklós: Tiltott kettősség A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja lapzártánkig nem foglalkozott a kettős állampolgársággal, de Duray Miklós ügyvez ető alelnök biztos abban, hogy sok szlovákiai magyart érdekelne a lehetőség. Erről azonban a két ország viszonylatában mindaddig nem lehet tárgyalni, amíg érvényben van az 1961es egyezmény a kettős állampolgárság tiltásáról. A kettős állampolgárság Duray szerint nem alternatívája a státustörvénynek, ez utóbbi ugyanis a szülőföldön maradást támogatja, így akkor is érvényben kell tartania a jogszabályt, ha lehetővé válik a határon túliak számára a magyar állampolgárság megszerzése. Markó Béla: Az RMDSZ is tárgyalna A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szívesen tárgyal a határon túli magyaroknak biztosítandó kettős állampolgárságról - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szabadság című kolozsvári lap keddi számában. Emlékeztetett rá: az RMDSZ 200 0ben aláírásokat gyűjtött az úgynevezett külhoni állampolgárság megszerzése érdekében, amely a kettős állampolgárság sajátos formája lett volna. Az akkori magyar kormány azonban nem tartotta időszerűnek a kezdeményezést. Markó szerint az erdélyi magyarok túlnyomó többsége szívesen venné, ha felajánlanák neki a magyar útlevelet vagy más hasonló lehetőségeket, amelyek a kettős állampolgársággal járnak. vissza Válaszféle Csoóri Sándornak Heti Válasz 2003. augusztus 8.
