Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-08
7 Ha levelet nem is írnak, az ön kezdeményezésére kezdődött aláírásgyűjtés a kettős állampolgárság támogatásáért tovább folytatódik. Ez az ügy az addig nem túl jó viszonyban lévő vajdasági magyar pártokat is összehozta. Mennyire sikeres az akció? Eddig huszonkét településen kezdődött meg az aláírásgyűjtés, s má r több mint háromezren látták el kézjegyükkel a támogatói íveket. Több mint száz önkéntes végzi az aláírásgyűjtést. Az akciót novemberig folytatjuk, illetve addig, amíg az Országgyűlés meg nem kezdi a kettős állampolgárság témájának tárgyalását. Ennyire bizakodó? Természetesen komolyan gondolom, hogy sikerrel járunk: előbbutóbb hozzájutunk a kettős állampolgársághoz. Megkönnyítette a vajdasági igények megfogalmazását Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök, aki azt nyilatkozta: Szerbia nem lát semmi kivetnivalót abban, ha a vajdasági magyarok kettős állampolgárságot kapnak. Meglepte önöket ez a nagyvonalú bejelentés? A Zsivkovicsnyilatkozat sokkoló volt ugyan - főleg a magyar kormány számára , de bennünket nem lepett meg. Magam is úgy látom, hogy a szerb miniszterelnök jó politikusként ott akarta megszorítani magyar partnerét, ahol az a legsebezhetőbb. Kijelentésének célja természetesen az, hogy a novemberben bevezetendő vízumkényszer a szerb polgárok számára minél kedvezőbb legyen. Miért lenne több joguk a vajdasági magyaroknak a kettős állampolgárságra, mint például a kárpátaljaiaknak, felvidékieknek? - kérdezte a Külügyminisztérium szóvivője, amikor bejelentette: a magyar diplomácia nem foglalkozik a kettős állampolgárság kérdésével. Nincs több jogunk a kettős állampolgársághoz, mint másoknak. Mi a saját nevünkben kértük, de nem csak magunknak. Az EUban sok millió ember kettős állampolgár. Magyarországon miért volt ez eddig tabutéma? A magyar politikai elit a tizenkét éve tartó EUcs atlakozási görcsben került minden olyan lépést, amely ellenállást válthatott volna ki az unióba vezető úton. De közrejátszhat az a probléma is, hogy Magyarország a rossz demográfiai mutatók ellenére is ragaszkodott a helyben maradás dogmájához. Egyébként a z állampolgárságra vonatkozó joganyag mindig beletartozott az állami szuverenitás érvényesítését célzó jogszabályok legszűkebb körébe. Természetes, hogy ezekkel a jogosítványokkal a mindenkori magyar kormány a legalapvetőbb nemzeti érdekeket figyelembe vév e él. Nem látunk leküzdhetetlen jogi akadályt a kettős állampolgárságra vonatkozó kérésünk és a most alakuló EUalkotmány rendelkezései között. Az EUcsatlakozási szerződés aláírása előtt Kovács Lászlónak címzett levelében azt szorgalmazta, hogy Magyaro rszág olyan kiegészítő memorandumot fogadtasson el, mint annak idején Spanyolország, amely rögzítené a magyar állam és a határon túli magyarok különleges kapcsolatát. Mivel magyarázza, hogy a magyar kormány meg sem kísérelt egy ilyen lehetőséget elérni? Nincs magyarázatom arra, ami történt. Szerintem ezt a lépést Magyarország az EUcsatlakozás után is megteheti. Különösen akkor, ha nemcsak erkölcsi vagy politikai, hanem gazdasági indíttatásból tenné meg. Érdekes, hogy Spanyolország az idén - saját kezdem ényezésére - egymillió új állampolgárral gyarapodik, s ezt az EU "tűri". Azt szokták mondani, az MSZP azért fél a kettős állampolgárság bevezetésétől, mert a határon túliak a jobboldali pártokra szavaznak. A Vajdaságban mégis az MSZPt támogató Kasza Jó zsef vezette Vajdasági Magyar Szövetség a legnagyobb szervezet. A nemzeti politizálást folytató VMDPnek - amely nem írta alá
