Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-07
15 HVG: Sokak szerint a szétesés küszöbén áll a DOSZ. Ön szerint mi lesz az egykor 18 pártból álló szöve tségből? M. L.: Egészen biztos, hogy szét fog esni a koalíció. Csak az a kérdés, milyen csoportosulások jönnek létre a DOSZ romjain, és hogy a választások győztesei kikkel kötnek majd koalíciót. Természetesen mindenki mindenkivel összeállhat, de vannak olyan szövetségek, amelyekkel nem lehet az E Uhoz közeledni. Ha most lennének a választások, minden bizonnyal a reformerők kerülnének ki győztesen a versenyből. De ha nem hozzák előre a voksolást, nem tudom, mi történik. Attól tartok, hogy a választók ismét valami ellen - ezúttal a most hatalmon lév ő kormány ellen - szavaznak majd, és nagyon megerősödnek a múlt rezsimben meghatározó szerepet játszott erők. Mi csak azokkal leszünk hajlandóak együttműködni, akik osztják ala pvető értékeinket. HVG: Szerbiát sokáig azzal vádolták, nem hajlandó szembenézn i a múltjával. Most mégis mintha megi ndult volna valami, hiszen több szerbet ítéltek el hazájában háborús bűnök elkövetése miatt. M. L.: Igen, megkezdődött az önvizsgálat, bár a folyamat lassabban halad, mint azt reméltük. Az emberek egyre inkább tisztába n vannak vele, milyen bűnöket követtek el a szerbek a polgárháború idején. A múlt feldolgozását az is segíti, hogy immár Szerbiában is megkezdődött a háborús bűnösök felelősségre vonása. Az, hogy nem csak a hágai Nemzetközi Törvényszék ítélkezik a szerbek fölött, lehetővé teszi azt is, hogy megszabaduljunk a kollektív felelősségtől, és pontosan megtudjuk, kit milyen bűnök terhelnek. Az ismert szerb közgazdász már több alkalommal visszavonult a politikától, ám később mindig visszatért. Elemzők szerint "túl tisztességes" ahhoz, hogy huzamosabb ideig a felszínen maradjon. A tavalyi - az 50 százalékosnál alacsonyabb részvételi arány miatt érvénytelen - szerbiai elnökválasztási fordulókban függe tlen jelöltként a második helyen végzett, s ez részben annak tulajdo nítható, hogy egykori pártja, a Gyingyicsféle Demokrata Párt csak fél szívvel támogatta. A Labusz vezette, ismert gazdasági szakértőket is tömörítő, eredetileg nem kormányzati szervezetként létrejött, ám tavaly decemberben párttá alakult G17+ jelenleg a m ásodik helyen áll a szerbiai pártok népszerűségi listáján: 1015 százalékos eredményre számíthat, körülb elül annyira, mint a Demokrata Párt. vissza A déltiroli példa HVG 2003. augusztus 7. Szerző: Paul Lendvai 2 A határon túli magyarok és a magyar politikai elit egy része is remények és kétségek között várja, vajon a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elismeréséhez és az önigazgatás intézményes kereteinek kijelölés é- hez is elvezete az EUcsatla kozás. Ezért lenne célszerű az osztrákolasz kapcsolatok alakulását, pontosa bban a déltiroli autonómia kérdését tanulságos példaként figyelembe venni a romániai vagy a szlovákiai kisebbségvédelem vizsgálatánál. Ami Magyarországnak Trianon, az volt Ausztr iának az 1919es Saint Germaini államszerződés, amely egyebek mellett az évszázadok óta Ausztriához tartozó DélTirolt az anyaországtól Olaszországhoz csatolta. A két világháború között a német nyelvű lakosságot a fasiszta rezsim könyörtelenül elnyomta. A z 1946os párizsi szerződés DélTirolnak autonómiát ígért, és elismerte, hogy Ausztria védőállamként (Schutzmacht) óvja a német és latin nyelvű kisebbség jogait. Olaszország azonban nagyobb közigazgatási egységet hozott létre, a DélTirolTrentino régiót, ahol a német nyelvű lakosság kisebbségben maradt. Ezért fordult az osz trák kormány támogatásért az ENSZ közgyűléséhez, amely két határozatban is sürgette Ausztriát és Olaszo rszágot, hogy tárgyaljanak egymással az ügyben. Így született meg - hosszú és néha feszült légkörben folyt atott tárgyalások után - 1969ben az úgynevezett DélTirolcsomag, amely konkrét rendelkezésekkel segítette a német ajkú lakosságot. E határozatok tényleges megvalósítására, az ígéretek beváltására Ausztria és Olaszország pontos mene trendet dolgozott ki, meghatározva benne a konfliktus hivatalos befejezésének dátumát is. 2 A szerzõ az Europäische Rundschau bécsi folyóirat fõszerkesztõje
