Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-30
Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke félrevezetőnek tartja a kettős állampolgárság kifejezést, mert szerinte az azt sugallja, hogy a probléma nemzetkö zi jellegű. Miközben valójában Magyarország belügyéről van szó, arról, hogyan rendelkezik az ország jogrendszere az állampolgárság megszerzésének feltételeiről. A feltételek között nem szerepel a már meglevő állampolgárságról való lemondás, tehát a kettős állampolgárság létező jogi lehetőség, amivel a nyugati és kárpátmedencei magyarok is nagy számban élnek. Ami miatt ez a gyakorlat nem tömeges, az a rendelkezés, hogy egyik feltételként hosszú magyar tartózkodást írnak elő. Ha ez nem lenne, akkor a volt ma gyar állampolgárok (vagy ilyen felmenőkkel rendelkező), magyar kultúrkörhöz tartozó emberek könnyűszerrel szert tehetnének a magyar állampolgárságra. A KMKSZ szolidáris a vajdasági magyar szervezetekkel, annak ellenére, hogy a kárpátaljai magyarok számára a legégetőbb probléma a november 1jétől bevezetendő vízumkényszer, melynek orvoslásában a magyar állampolgársághoz való jutás megkönnyítése nem jelent megoldást. Egyrészt biztosra lehet venni, hogy addig a megfelelő törvénymódosítást nem hajtja végre az Országgyűlés, másrészt Ukrajna alkotmánya tételesen tiltja polgárainak, hogy párhuzamosan egy másikra is szert tegyenek. Ha van is rá precedens, hogy ukrán hatóságok szemet hunynak egyegy „plusz” útlevélre, ilyen jóindulatra aligha lehet számítani, ha kár pátaljai magyarok tömegével rendelkeznének magyar útlevéllel. Mint Kovács Miklós a Heteknek elmondta: azt szeretnék tisztázni, hogy mennyiért, mennyi ideig érvényes, hány átlépésre jogosító vízumhoz, és milyen eljárás keretében juthatnak majd a kárpátaljai magyarok. Az aggodalomra az ad okot, hogy eddig semmi konkrétumot nem hallhattunk, s a függöny effektus elhárításért kell küzdenünk – folytatta a kárpátaljai politikus. Reményt jelent az, ahogy a lengyelek és az ukránok megegyeztek, aminek az a lényege, h ogy az ukránok nem vezetik be a vízumkényszert, cserébe az ingyenes lengyel vízumért – tette hozzá. Egy neve elhallgatását kérő kárpátaljai magyar politikus elmondta lapunknak, hogy nem sok reményt látnak a kettős állampolgárság „megkapására”, mert szerin te a szervilis magyar kormány – „azért, hogy Brüsszelben nehogy problémát jelentsen a kérdés” – ügyesen ejteni fogja az ügyet. Erdély A kettős állampolgárság felvetése már a konkrétumok ismerete nélkül is pozitív fogadtatásra talált az erdélyi magyarok körében, akik hivatalosan másfél millióan, de a magyarok szerint 1 millió 700 ezren élnek Romániában. A kettős állampolgárság számukra ugyanis elsősorban nem technikai, hanem szimbolikus ügy, amelyben a nemzethez tartozás elismerése a fő előny, nem pedig a z esetleg vele járó egészségügyi ellátás vagy a tartózkodási engedély. A határon túli magyarok számára régi sérelem a kétszeres elutasítás: ugyanis míg Romániában megvetett kisebbségnek számítanak, addig Magyarországon ugyanők „románok”. A szimbolikus pol itizálás megkerülhetetlen része a határon túli magyarkérdésnek. Fontosságának megértése nélkül lehetetlen átlátni, hogy miért (lenne) egyöntetűen jobboldali szavazó az erdélyi magyarság. A rendszerváltás utáni szocialista kormányok szemmel láthatólag nem é rtették e kérdés fontosságát; Kolozsvár és Marosvásárhely viszont már messze esik Magyarországtól ahhoz, hogy átlássák a pragmatikus szocialista politizálás értelmét, amelyet a magyar – román alapszerződés vagy a számukra érzékelhetetlen engedmények, támogat ások fémjeleztek. Sokkal jobban értették és becsülték Antall Józsefet, aki lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének tekintette magát, mert lehet, hogy ez közjogi szempontból értelmezhetetlen, de világos üzenete van például Erdélyben, ahol életbe vá góan fontos, hogy a magyar kormány ne feledkezzen meg róluk. Erdélyben ugyanis a mai napig zajlik a Ceausescukorszakban elkezdett erőszakos románosítás, csak ezúttal vallási köntösben jelenik meg: a jelenleg is közel száz százalékban magyarok által lakott Székelyföldön nap mint nap jelennek meg az újabb ortodox templomok, épületek, amelyek világos üzenetet hordoznak. Ebben a hangulatban az erdélyi magyarság szemében az a „legény”, aki mer szólni ezek ellen a trendek ellen, aki mer a mindenkori román kormán nyal ujjat húzni. Orbán Viktornak pedig szemmel láthatólag tetszett ez a szerep, ezért a Fidesz népszerűsége a választási vereség ellenére töretlen az erdélyi magyarok körében. Mindemellett a Fidesz vezette kormány tett egy nemcsak szimbolikus, hanem az er délyi magyarság fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú lépést: 2001 őszén létrehozta a Sapientia nevű magyar nyelvű magánegyetemet. A Medgyessykormány tehát mindezek után csak akkor tudja felülmúlni az Orbánkormányt, ha eléri, hogy a magyarlakta vidé ket és a Székelyföldet átszelő autópálya épüljön Erdélyben. Markó Béla
