Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-29
Az eszmecseréről szűkszavú közlemény jelent meg Pozsonyban, részleteket a szlovák diplomata sem volt hajlandó közölni. Érdeklődésünkre annyit mondott, hogy a társelnökök és a szakértők legközelebb szept ember közepén Pozsonyban találkoznak, ahol elkészítik a végleges dokumentumot, amelyet véleményezésre megküldenek az érintett nemzeti közösségek képviselőinek. – Szlovákiának sem érdeke az egyezkedések elhúzódása. Bízom abban, hogy kora ősszel mindkét kab inet jóváhagyja a tervezetet – közölte Mojzita. A szlovák társelnök szerint a kedvezménytörvény kapcsán a két szomszédos ország között hosszú hónapokig elhúzódó vitában akkor történt elmozdulás, amikor Kovács László magyar külügyminiszter július közepén Ed uard Kukannal folytatott pozsonyi tárgyalásai után beleegyezett abba, hogy a nézetkülönbségeket a kormányközi vegyes bizottságban rendezzék. A szlovákiai magyar politikusok kevés konkrétumot tudnak a készülő egyezségről. – Megdöbbentem amiatt, hogy a vegy es bizottság szlovákiai magyar tagjai közül senki sem volt jelen, még szakértőként sem a mostani budapesti találkozón – válaszolta megkeresésünkre Kvarda József pozsonyi kulturális államtitkár. DukaZólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) egyik al elnöke, aki ugyancsak tagja a kormányközi testületnek, nem hivatalos forrásból úgy tudja, hogy a szlovák fél közalapítványt kíván létrehozni a magyarországi támogatások elosztására. – Nem tudjuk, kik lennének a kuratórium tagjai, és milyen kritériumok alap ján döntenének a kedvezményezettekről. Az elgondolást már csak azért sem tartjuk jónak, mert a módosított magyar jogszabály egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a támogatások fogadója Szlovákiában az itteni magyar szülők, illetve a pedagógusok szövetsége. vissza Szabadság, szobor Magyar Hírlap 2003. augusztus 28. Szerző: Bíró Béla Az, ami a román politikai életben manapság történik, bizony erősen próbára teszi a legjóhiszeműbb kommentátor jóhiszeműségét, derűlátását, türe lmét is. Az önmagát européernek deklaráló, s az országot a NATO öbleibe belavírozó kormányzat hivatalos orgánuma, a TV1 csatorna C. V. Tudort, a NagyRománia Párt hírhedten magyarfaló és antiszemita elnökét nemrégiben fő műsoridőben és egy legalább háromp erces tudósításban ütötte doktorrá. S a cím alapjául szolgáló disszertáció miről is szólhatott volna másról, mint a (Moldovát és az ukrajnai ÉszakBukovinát is magában foglaló) NagyRománia létrehozásáról, s ebben a - feltehetően a nagy román tudománynak n evezhető - tárgyban a jeles szakember nem is kaphatott más minősítést, mint Summa cum laudét. A műsorban ezt követően Mircea Geoana tárgyalt a román gazdaság felvirágoztatásáról - azonos terjedelemben - amerikai üzletemberekkel. Erre szokás azt mondani, h ogy no comment. Cozmin Guse, a Nastasekormány volt főtitkára, aki nemrégiben nemcsak beosztásától, de a kormánypárttól is megvált, hogy saját - a kormányzás korábbi időszakának pozitívumait továbbvivő - politikai alakulatot hozzon létre, a napokban egy B BCnek adott nyilatkozatában szépítés nélkül kimondta az igazságot: a kormánypárt tétlenül nézi a legprimitívebb szélsőségesség térhódítását. Egyenesen restaurációról beszélt, amelynek C. V. Tudor és Adrian Paunescu (az amerikai pénzeken működtetett Pro TV újfent magyarfaló és antiszemita sztár showmanje - de nyugodtan írhatnók azt is, hogy sámánja) a "támadó játékosai”, úgymond. A NagyRománia Párt, mint azt a legfrissebb hírekben hallhattuk, ma már tényleg nyíltan a nacionálkommunista nosztalgiákra játsz ik, be akarja perelni a román államot Nicolae Ceausescunak és feleségének "törvénytelen kivégzése” miatt. A kormánypárt pedig, amely tél közeledtére gázt és elektromos áramot drágít, s a gazdaság zavarain továbbra sem képes felülkerekedni, a jelek szerint maga is siet beállni a sorba. Az RMDSZszel kialakított jó viszony megr ontásával próbálja bizonyítani nemzeti elkötelezettségét. Csakis erre utalhat, hogy a művelődési tárca, esztétikai okokra hivatkozva, betiltotta az aradi Szabadságszobor felállítását. Hozzátéve, hogy Romániában csak olyan köztéri szobrok állíthatók fel, a melyek a román történelem jeles eseményeihez kötődnek. Ennek a nyilvánvaló etnikai diszkriminációnak a láttán, amely különbséget tesz a román és a magyar történelem közt, és a magyart Románia területéről továbbra is száműzni szándékszik, az Európa Tanács é s az unió tisztségviselői késlekednek megütközni. Őket csak az ejti kétségbe - de az rögvest , ha a magyar állam a magyar kisebbség támogatásával románokat diszkriminál. Hogy minket, magyarokat
