Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-26
6 Meggyőződésem, hogy Déván csak olyan középiskolát szabad építeni, amelybe még a román diákok is szívesen járnának. Megnéztem az épületet, amit megvettek az RMDSZ pénzéből: egy rozsdásodó, hatalmas panelrengeteg. Az állagát látva kétséges, hogy továbbépíthetőe ez a szerkezet, de még ennél is nagyobb gond, hogy háromméterenként betonoszlopo k tartják az építményt. Így normális tantermeket, iskolát kialakítani nem lehet, vagy csak jóval drágábban, ha az „épület” egy részét visszabontják. Célszerű lenne erről mondjuk a műszaki egyetem szakvéleményét kikérni, mielőtt elkezdenénk beleönteni a szá zmilliókat. Tibori még sok helyen téved a cikkében. Azt írja például, az RMDSZ intézte el, hogy a ferenceseknél tanító tanárok állami fizetést kapjanak. A ferencesek alapítványi iskolája a mai napig egyetlen lej támogatást sem kap a román államtól. A taná rok fizetését hónapról hónapra Böjte atya koldulja össze. Amikor az RMDSZ kormányon volt, többször beszéltem Kötő Józseffel, az oktatási minisztérium akkori államtitkárával, hogy intézzék el a ferencesek iskolájának állami támogatását. Nem sikerült. Most s em sikerült, amikor az RMDSZ kívülről támogatja a kormányt. Ez fontos lenne, mert szórványban nagyon sok helyen, a parókiákon és más egyházi ingatlanokban lehetne megoldani a magyar diákok alsós taníttatását. Erre azonban csak akkor van esély, ha a tanítók fizetését nem az egyházaknak, illetve a gyülekezeteknek kell előteremteniük. A legegyszerűbben ezt egy államilag elfogadott árvaház esetében lehetne elfogadtatni, aztán már meglenne a precedens, a hivatkozási alap. Az RMDSZnek eddig még azt sem sikerült elérnie, hogy Romániában létezhessenek egyházi iskolák, de az Európai Unió miatt állítólag már tervezik a törvénymódosítást, ami ezt lehetővé teszi. Tavaly az elsősorban árvákkal, elhagyottakkal foglalkozó gyerekközpont költségeinek 7 százaléka származott a román államtól, a többi 93 százalékot máshonnan kellett összeszedni. (Erre sem a román állam, sem az RMDSZ nem lehet túl büszke.) Ennek ellenére Böjte atya „magániskolájában” minden tanár szakképzett, míg a líceumi osztályokban mindössze három szakképzet t tanár tanítja magyarul a gyerekeket. Hihetetlen, de Böjte atyáék hónapról hónapra előteremtik a 375 gyerek elszállásolásának, étkeztetésének a költségeit, és ezen kívül még fizetést adnak a gyerekközpont 86 munkatársának (nevelőknek, tanároknak, szakácso knak stb.). A tisztesség még megkívánja, hogy leírjam: beszéltem Hiller Istvánnal májusban, a miniszteri kinevezése előtti héten. Akkor elmondta, hogy ő erről az egészről nem tud semmit, a Geszti Ferenc Alapítványról nem is hallott, és kérte, higygyem el, nem is volt ideje ezzel foglalkozni. Ő úgy tudja, hogy a megbeszéléseik alapján Böjte atyáék szervezik az iskolával kapcsolatos teendőket. Úgy éreztem, igazat mondott. Nem Hiller István és nem az MSZP rúgta fel ez alkalommal a fair play szabályait. Az is lényeges, hogy nem lehet a ferencesek és az RMDSZ konfliktusáról sem beszélni. Winkler Gyula, az RMDSZ országgyűlési képviselője sokat segített az árvaháznak, és jó a kapcsolat a városi szervezettel is. Hogyan tovább? Azt hiszem, még nem veszett el minden remény. Böjte atya azt mondja, az a lényeg, hogy legyen önálló magyar középiskola, ahol a náluk végzett alapiskolások tovább tudnak tanulni. Elhagyott, árva, szegény gyerek is van elég, ő nem fog unatkozni, egy gonddal kevesebb. Megértem, hogy az RMDSZ fu t a 16 milliója után, melyet elhamarkodottan, se a magyar kormánnyal, se mással nem egyeztetve fektetett be. Ebből azonban még nem következik, hogy biztosítani kell automatikusan, gondolkodás, tervek nélkül 300400 millió forintot erre az építkezésre. (Leh et, hogy azért kellene Böjte atyának kimaradnia ebből, hogy ne lásson bele a pénz felhasználásába?) Augusztus 4én, a dévai RMDSZszervezet ülésén kiderült, hogy ők sem tudtak az ingatlanvásárlásról. Sajnos, itt valami nagyon elromlott. Déván egy magyar k özépiskolát fel lehet építeni Böjte atya nélkül is. Az erőket azonban nem egymás ellen kellene használni. Az utolsó népszámlálás szerint Hunyad megyében 10 év alatt mintegy 25 százalékkal csökkent a magyarok lélekszáma. A magyar gyerekek töredéke jár magya r osztályokba. A megyében sok helyen megszűnik, vagy csak vegetál a magyar oktatás. Vajdahunyadon például miért nem tesz valaki valamit? Csak akkor van esély az előrelépésre, ha mindenki összefog. Ha az iskolaépítés sikeres lesz, az megsokszorozza a Hunyad megyei magyarok erejét. A választásokon mindenki összefogott, és meglepetésre sikerült a magyaroknak egy országgyűlési képviselőt bejuttatni a megyéből. A dévai gyerekközpont énekkara ott énekelt az RMDSZkampányrendezvényen, s a jelölt is minden támogatá st megkapott az egyházaktól. Most is erre az összefogásra lenne szükség, és akkor lehetne egy szép, új magyar középiskola, szakképzett tanárokkal, ami jótékony hatással lenne a megye magyar általános iskoláira is. Nem lenne szabad elrontani!
