Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-01
15 hatósági kifogás ellene, az ötödik év végére megkaphatja. Attól kezdve akkor is jogosult brit útlevélre és gyakorolhatja politikai jogait, ha eredeti állampolgárságát megtartja. Az I. és II. világháborút követő határmódosítások komoly nehézségek elé állították az NSZK, majd az egyesített Németország törvényhozását. Az államjogászok és politikusok a német származású, de idegen állampolgárrá lett személyek nagy létszámú csoportjának prob lémájával voltak kénytelenek foglalkozni mind a mai napig. Azok a születésük alapján németnek számító polgárok, akik vissza akartak települni hazájukba, nem ütköztek nehézségekbe. Bár 1974ig csak az apai ágra visszamenő származás garantálta a "késői hazat elepülő" státust, ettől kezdve már a német anya igazolását is elfogadták a hatóságok. Más elbírálás alá esnek azok a német gyökerekkel rendelkező személyek, akik lemondtak az áttelepülésről, megmaradtak a más országokhoz csatolt területeken, és hivatalosa n annak állampolgárai. Rájuk a "népi hovatartozás" fogalma vonatkozik ugyan, de ennek gyakorlati jelentősége nincs, német útlevélhez, azaz kettős állampolgársághoz nem juthatnak, s német szavazati joggal sem rendelkeznek. A világ legegyszerűbb dolga horvá t állampolgárságot szereznie annak, aki néhány feltételnek megfelel. Mindenekelőtt horvátnak kell vallania magát, és beszélnie kell az ország nyelvét. Horvát származását, identitását igazolnia is kell - ez lehet iskolai bizonyítvány, családi irat vagy más dokumentum. Az állampolgárság elnyerésének nem akadálya, ha valaki egy másik országban is állampolgári jogokat szerzett, s teljesen mindegy, hol él a kérelmezés pillanatában. Tehát a horvát állampolgárságot megszerezhetik a magyarországi horvát kisebbséghe z tartozók is, ha a feltételeknek megfelelnek. A pécsi főkonzulátus tájékoztatása szerint a kérelem elbírálása nagyjából egy évig tart. A kettős állampolgár - ha nem Horvátországban él - személyi igazolványt nem, csak útlevelet kaphat, viszont adót sem kel l Zágrábnak fizetnie. Az egyéb jogok és kötelességek közül ugyanazok vonatkoznak rá, mint az anyaországban élőkre - így például választó és választható. Külföldön rendszerint a konzulátusokon elhelyezett urnákba lehet bedobni a szavazócédulákat. Belgrád a z elmúlt tíz évben nem fukarkodott a Szerbia határain kívül élő szerbek támogatásával, ami különösen a horvátországi, a boszniai és a koszovói háború kezdetén mutatkozott meg. Miután azonban a nemzetközi közösség nem engedte meg a nagy szerb álmok megvalós ítását, az érintetteknek a támogatásból több káruk, mint hasznuk származott. A Milosevicsrezsim ugyanakkor a kettős állampolgárság intézményét nem fontolgatta; az idevágó törvényt az új hatalom fogadta el 2001ben, és kötött erről megállapodást BoszniaHe rcegovinával. A kettős állampolgárságról szóló szerb törvény liberálisnak tekinthető, ezért nem meglepő, hogy Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök nem vitatja el más országoktól ugyanezt a jogot. Az állampolgárság megszerzésének egy komoly feltétele van: a kérelmezőnek egykor rendelkeznie kellett a volt Jugoszlávia valamelyik tagköztársaságának állampolgárságával, s természetesen kéri a jugoszláv, illetve most már szerbmontenegrói állampolgárságot. Az indoklás szerint ezt elsősorban a Szerbia területén él ő menekültek miatt vezették be, de nem titok, hogy azok a szerbek is élnek vele, akik Boszniában, illetve Horvátországban maradtak. Nem hivatalos adatok szerint eddig több százezren jutottak ilyen módon második állampolgárságukhoz. Ez nem biztosítja eleve a választásra való jogot, ugyanis annak feltétele a Szerbia területén lévő állandó lakóhely. Romániában a külföldiek 58 év alatt szerezhetik meg a román állampolgárságot, ha teljesítik a feltételeket. Az északbukovinai (Ukrajna) és besszarábiai (Moldova Köztársaság) románok zömének viszont formaság a román, illetve kettős állampolgárság elnyerése. Főleg azért, mert az említett két tartományt "szent román földként" tartják számon. Nem hivatalos adatok szerint kétháromszázezer besszarábiai román rendelkez ik kettős állampolgársággal. Csak 2001. július elsejétől kezdődően van szükségük útlevélre, ha Romániába utaznak. Románia Moldova Köztársaság hatóságainak, a jelenlegi kommunista hatalomnak heves tiltakozása ellenére is folytonosan osztogatta a kettős álla mpolgárságot a Pruton túli románok számára. Azt szeretnék ugyanis, ha Románia európai uniós csatlakozása után sem szakadna meg a kapcsolat a nemzetrészek között. Létezik olyan - nem hivatalos - szemlélet is, hogy a kettős állampolgárság távlatilag segítené a "két román testvérállam" egyesülését. Ezt a két német állam újraegyesítéséhez hasonlítják, de Bukarestben a keleti szomszédtól várják a kezdeményezést. vissza Készítette: Boér Krisztin a, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné
