Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-12
9 burgenlandi magyarokkal, hogy Ausztriát már a tervezet ből kihúzták Németh Zsolték. Dzurinda ellenfelei meg azt, hogy a szlovák miniszterelnök Orbán szekértolója a magyar választási kampányban. Nastase is elutasította először, aztán pakt u mot kötött Orbán Viktorral, aztán a törvény felfüggesztését követelte imm ár Medgyessyéktől. Most meg ő is státustörvényt csinálna magyar mintára. Arra a magyar mintára, amelyet jelenlegi formájában nálunk legyengítettnek, kiheréltnek tartanak – holott ha a román miniszterelnök kom olyan gondolta, amit mondott, akkor ezzel egysze rsmind alkalmasnak ítéli a magyar törvény jogi mego l dásait arra, hogy hasonlóakkal hatékonyan védelmezzék a határon túli román kisebbség érdekeit. Van a Nastasenyilatkozatnak egy másik eleme: Románia vizsgálja annak lehetőségét, hogy új alkotmány á- ban köl csönösségi elv alapján biztosítson helyet a nemzeti kisebbségek képviselőinek. Egyrészt tehát: nem lenne többé egységes a román nemzetállam. Másrészt: kisebbségi alapon csak azoknak a nemzetiségeknek biztosítanának parlamenti képviseletet, amelyek anyaorsz ágai hasonló jogot adnak a területükön élő román kisebbségnek. A magyarországi kisebbségeknek ilyen joguk nincsen. Az RMDSZ választási eredménye alapján kerül be a parlamentbe – egészen addig, míg a radikálisok szét nem szakítják. Magyar – román v iszonylatba n egy ilyen esetben lenne jelentősége annak a ténynek, hogy a kisebbségeknek Magyarországon sincs alanyi jogon járó parlamenti képv i seletük. Ám ha van valódi jelentősége a román státustörvény felvetésének, akkor az leginkább a Románia EUcsatlakozása után i időkre vonatkozhat, és azokra az országokra, ahol jelentős számú román kisebbség él, amelyek bizonyosan tartósan kívül maradnak az unió határain. Ahhoz valóban kiváló mintául szolgálhat majd a kemény vitákban edzett, lekerekített, de a lényegét őrző, eur okonform magyar kedvezménytörvény. vissza Vasfüggöny fenyegeti a kárpátaljaiakat? A KMKSZ a tárgyalások felgyorsításáért 2003. augusztus 11. 17:15 Tar Zsuzsanna A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) sajnálatosna k tartja, hogy két hónappal a vízu mkényszer bevezetése előtt a kárpátaljai magyarság nem rendelkezik pontos információkkal a szigorítással kapcsolatban. Leszögezik: az ukránlengyel vízumszerződés aláírása és annak ne m zetközi fogadtatása után az az ingyene s vízum bevezetésének nincs akadálya . A KMKSZ szerint Ukrajna és Magyarország közötti kishatárforgalom megszüntetése elsősorban a kárpáta ljai magyarságot sújtja, melynek kapcsolattartása az anyaországgal igen jelentős mértékben megnehezedik. - Rendkívül sajnálatos, hogy két hónappal a vízumkényszer bevezetése előtt a ká r pátaljai magyarság nem rendelkezik pontos információkkal a bevezetendő vízumkényszerrel ka p csolatban. Érdemi konzultációt az illetékes magyar kormányszervek a KMKSZszel e tárgyban nem fol ytattak és nem folytatnak - olvasható a dokumentumban. Hangsúlyozzák: a XX. században nemzeti hovatartozása miatt oly sokat szenvedett, 1944ben megtizedelt kárpátaljai magyarság számára bármilyen más megoldás, mint az ingyenes, hosszú távú (5 éves), többs zö ri beutazásra lehetőséget nyújtó vízum, méltánytalan és elfogadhatatlan. A szervezet úgy véli, hogy az ukránlengyel vízumszerződés aláírása és annak nemzetközi fogadt a tása után ennek külpolitikai akadálya nincs. - Érthetetlen számunkra, hogy a magyar kü lügyminis z térium miért nem áll a lengyel kormány kezdeményezései mellé, különös tekintettel Leszek Miller miniszterelnök azon kij elentésére, mely szerint Lengyelország Ukrajna vonatkozásában a schengeni rendszer bevezetése után is fenn kívánja tartani az i ngyenes, hosszú távú vízum lehet ő ségét - áll a közleményben. Leszögezik: a KMKSZ komoly küzdelmet folytatott a szovjet szerve k kel szemben az egyszerűsített határátkelés megvalósítása érdekében, és most sajnálattal konstatálja, hogy az Európai Unió- melynek egyik fő elve az emberek és az eszmék szabad áramlása- bővítése számunkra újabb vasfüggönnyel fenyeget. A dokumentum szól arról is, hogy a szervezet szerint a változtatás előtti státusztörvény módot adott volna a kérdés kezelésére. Nem véletlen, hogy épp a módosítás után került a kett ős állampolgárság kérdése a Ká r-