Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-08
8 EUország egy magas rangú politikusa nem hivatalos ebéden látott vendégül néhány brüsszeli újságírót. A beszélgetés egy ponton érintette az olasz miniszterelnök személyét is. „Pári ának számít. Senki nem veszi komolyan. Senki nem tekinti partnernak” – jegyezte meg róla a vendéglátó. Nem tekintik partnernak, és nem azért, mert már akkor is tapadt jogietikai kétség korábbi tevékenységéhez, hanem mert nem hivatásos politikus, hanem „vá sárolta” a kormányfői széket. Ha nem is szó szerint, de legalábbis a milliárdjai révén tudott olyan imázst teremteni magának, ami mögé már szavazatokat is lehet gyűjteni. A tagországok elsöprő többségében csupa olyan ember formálja és képviseli magas szint en a politikát, akik többnyire mind kijárták a politikai iskolát, körzeti megbízottól az országos megbízatások elnyeréséig vezető sok évtizedes út kacskaringóit követve. Ebben a közegben, a szakma arisztokratái szemében számít Berlusconi afféle felkapaszko dottnak. És persze az ilyesmi nem maradhat rejtve. Márpedig Berlusconi mögött két fontos érv is áll: az egyik, hogy a választásokból az általa vezetett koalíció kényelmes többséggel jött ki, azaz megkérdőjelezhetetlen adottság, hogy az EU egyik alapító o rszágának lakossága nagy többségében éppen őt tekintette legitim kormányfőnek. A másik, hogy bár nem hivatásos politikus, de hazájában éppen a hivatásos politikusok kasztja a kilencvenes évekre teljesen lejáratta, hiteltelenné tette önmagát – ha úgy tetszi k, ők készítették elő a talajt olyan „outsidereknek”, mint Berlusconi. Olyan háttér ez, ami – kombinálva nyilván meglévő személyiségi adottságokkal – adott esetben válthat ki dacot, fura reakciókat is az utóbbi részéről, ha azt tapasztalja, hogy más ország beli kollégái esetleg felemás módon viszonyulnak hozzá. Van azonban a történetnek egy további, messzebb vezető szála is. Akadnak elemzők, akik szerint éppen a Berlusconijelenség is hozzájárult ahhoz, hogy végül az EU jövőjéről folyó konventvitában a rés ztvevők többsége idővel kezdett megbarátkozni egy kellően ellenőrzött közös elnök megjelenésével. Az eddigi félévenkénti rotációs rendszer ugyanis magában rejti, hogy a tagoknak nincs befolyásuk arra: voltaképpen ki fogja képviselni őket – ha csak fél éven át is – a nagyvilág előtt. (Most például sokan félnek attól, hogyan fog elsülni a küszöbön álló Bush – Berlusconi csúcs…) Végül is mindig tanul az ember. Nem kizárt, hogy Berlusconiügyekből is lehet okulni. vissza Kovács mie lőbb tárgyalna Szlovákiával Népszava 2003. július 8. Minél hamarabb tárgyalni akar szlovák kollégájával a kedvezménytörvény végrehajtásáról Kovács László külügyminiszter. Kovács szerint az uniós csatlakozással kapcsolatos kommunikációnak most arról kell szólnia, hogyan lehet majd hozzáférni a tagságból fakadó előnyökhöz. Nem várna őszig, de még a nyár végéig sem Kovács László külügyminiszter a kedvezménytörvény végrehajtásáról esedékes szlovákmagyar tárgyalással. Kovács szerint a szlovák fél informáli s úton már jelezte készségét a kormányközi vegyes bizottság keretében megtartandó egyeztetésre. A magyar külügyminiszter román partnerével, Mircea Geoanával július 18án Bukarestben tárgyal a kérdésről. Kovács László az Európai Integrációs Tanács (EIT) ül ése után elmondta: külügyminiszteri szinten tárgyalhatnának Szlovákiával, ezt azonban megelőzheti egy szakértői szintű egyeztetés is. A miniszter leszögezte, hogy magáról a kedvezménytörvényről nem akarnak tárgyalni. Arról azonban igen, hogy a jogszabályba n szereplő kedvezményekhez miként juthatnak majd hozzá a határokon túli magyar nemzetiségűek, illetve az adott ország polgárai. A külügyminiszter beszélt az EUcsatlakozással kapcsolatos kommunikációról is, melynek szerinte most arról kell szólnia, hogya n lehet majd az egyes embereknek, vállalkozóknak, önkormányzatoknak hozzáférni a tagságból fakadó előnyökhöz Az EIT ülésén a külügyminiszter tájékoztatta a szociális partnereket, a munkavállalói és munkaadói oldal, valamint a köztestületi kamarák képviselő it az uniós tagságra történő felkészülés jelenlegi helyzetéről. - A kormány elképzelhetetlennek tartja az eredményes csatlakozást a szociális párbeszéd nélkül - mondta Kovács László.
