Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-07
Funarnak – aki egyben az antiszemitizmusáról és idegengyűlöletéről közismert NagyRománia Párt főtitkára – mintegy hatszáz perét tárgyalják különböző fokokon a romániai bíróságok. A szóban forgó eset ben a kolozsvári polgármestert rágalmazás és becsületsértés miatt a megyei rendőrparancsnok perelte be. A szélsőséges magyarellenességéről elhíresült Funarnak az ötmillió lejes büntetés mellett tízszer ekkora erkölcsi kártérítést is fizetnie kell a rendőrf őnöknek. Mivel az ítélet nem jár szabadságvesztéssel, a törvények értelmében Funar továbbra is a város élén maradhat, de a jövő évi helyi választásokon – hacsak addig nem rehabilitálják, de erre kevés az esély – nem indulhat. A kormányon lévő Szociáldemok rata Párt bejelentette: Kolozsvár polgármesteri tisztségéért Vasile Soporan jelenlegi Kolozs megyei prefektus indul. vissza Bécs: kárpótlás magyaroknak Népszabadság • 2003. július 7. Eddig 2914 magyar kapott jóvátételt az au sztriai rabszolgamunkára hurcolt keleteurópai túlélők közül. Ez a szám még növekedhet. Száznégyezer, a második világháború idején ausztriai kényszer- és rabszolgamunkára hurcolt, jobbára keleteurópai túlélő részesült a kárpótlásra három évvel ezelőtt l étrehozott ausztriai alapból, s további csaknem tízezer kérelem elbírálása kezdődött meg. Az osztrák állam, a tartományok és a gazdaság jóvoltából az alapban összegyűlt 436 millió euró csaknem felét már átutalták a kérelmezőknek: eddig 2914 magyar kapott e gyösszegű jóvátételt. A nemzetközi kuratórium legutóbbi ülése után Richard Wotava, a megbékélési alap főtitkára lapunk tudósítójának elmondta, hogy a magyarok közül részesültek a legnagyobb arányban, szám szerint 229en a legmagasabb, személyenként 7630 e urós kárpótlásban. Ennek az az oka, hogy e legfelső kategóriába sorolt rabszolgamunkát elsősorban magyar zsidók végezték, azok, akiket a háború utolsó időszakában hurcoltak el az úgynevezett délkeleti fal építésére. A minap egyébként a kérelmek beadásának 2003. szeptemberi határidejét december 31ig meghosszabbították, felismerve, hogy egyes országokban és a roma lakosság körében szinte mindenütt nehézkesebb a tájékoztatás a reméltnél. Magyarországról például csak az utóbbi hónapokban indult be az egykori cigány származású kényszermunkások kérelmeinek áradata. Hogy ez egyáltalán bekövetkezett, az a magyarországi rendkívül hatékony felvilágosító kampánynak tudható be – mondotta a Megbékélési Alap két vezetője sajtóértekezletén, példaként állítva ezt a kampányt. Vályi György, a kárpótlási ügyeket koordináló Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvá ny igazgatója lapunknak méltatta a kisebbségi önkormányzatok, a roma sajtó közreműködését. A nehézséget az okozza, hogy a roma áldozatokról eddig nem volt nyilvántartás, másrészt az alacsonyabb élettartam miatt kevesebben érték meg a kárpótlás megkezdését. Fónagy János országgyűlési képviselő, az alap nemzetközi kuratóriumának magyar tagja az osztrákok elkötelezettségét méltatta: nem egy, a hírforráshoz nehezebben hozzájutó országba, elsősorban a volt jugoszláv köztársaságokba az alap osztrák vezetői személ yesen látogattak el. A kuratórium mostani ülésén ugyanakkor dicséretet kapott Magyarország, nemcsak a jó tájékoztatásért, hanem azért is, mert a kisebbségek érdekeit államtitkár képviseli. A három és fél évvel ezelőtt amerikai közvetítéssel létrehozott me gállapodás szerint azok részesülnek az alapból, akiket – akár gyermekként szüleikkel – ausztriai helyszínen a nemzetiszocialista hatalom munkára kényszerített, bántalmazott és emberi méltóságában megalázott. Kárpótlás azokat illeti, akik 2000. február 15é n, a kifizetések megkezdésekor életben voltak; az ezután elhunytak örökösei is benyújthatnak kérelmet, az ennél korábbi időpontban elhalálozottak igényjogosultsága nem örökölhető. vissza Elkezdik az erdélyi sztráda építését N épszabadság • 2003. július 7. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán
