Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-05
– Bár nem nekem köszönhető , ennek az időszaknak a legnagyobb sikere Magyarország európai uniós csatlakozása. A másik fontos esemény az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem megalapítása volt, és ebben talán én is játszottam egy szerény szerepet. A magyar – német kapcsolatokb an az elmúlt évben voltak vitás kérdések is. Például a nyolcak levele Irak ügyében. Milyen tanulságokkal járt ön szerint ez a vita? Két tanulsága van az ügynek: egyrészt a kétoldalú kapcsolatokban több párbeszédre, nyíltabb kommunikációra van szükség. De arra is rávilágított, hogy az EUnak ki kell fejlesztenie közös kül- és biztonságpolitikáját, ha szerepet akar játszani a világpolitikában. Véleménykülönbségek per sze mindig lesznek. Remélhetőleg az Európai Konvent által előirányzott alkotmánytervezet megoldást talál majd erre a problémára. Mostanában sok kritika érte a magyar gazdaságot, panaszkodnak a német vállalkozók is. Mi történt Magyarország vonzerejével? K ét folyamatról van szó: egyrészt a külföldi megfigyelők, gazdasági elemzők (nemcsak Németországban, hanem szerte a világon) bizonyos pénzügyi és fiskális egyensúlytalanságra figyeltek fel, amely nyomot hagyott a magyar gazdaság általános állapotán. A másik fejlemény, hogy az utóbbi időben egy sor német vállalkozó, szerintem nem teljesen alaptalanul, panaszt adott a magyar hatóságok eljárásaira, különösen a vám- és az adóhivatal bánásmódjára. Ez az elégedetlenség természetesen megjelent a német szaksajtóban is. Magam is tárgyaltam a magyar intézmények vezetőivel, akik azt javasolták, hogy ha a vállalkozók jogtalannak érzik a magyarok eljárásait, akkor forduljanak bírósághoz: ez azonban nem megoldás, hiszen a perek sokáig elhúzódhatnak, ez pedig egy vállalkozó nak üzleti kárt okozhat. Régebben sokat hivatkoztak a különleges magyar – német kapcsolatokra. Vajon megvan ez még? Mit várhat Magyarország Németországtól az Európai Unióban? Németország eddig is megbízható partnere volt Magyarországnak, és a helyzetünk ne m változott. Én inkább fordítva tenném fel a kérdést: mit várhat Németország Magyarországtól? Milyen partner lesz Budapest az EUban? Azt is tudni kell, hogy Németország ma a legnagyobb uniós nettóbefizető, és ez terheket ró az adófizetőkre. Nem biztos, ho gy a helyzet sokáig tartható. Ön nagykövetként Bukarestben folytatja diplomáciai pályáját. Nyilván ott is szóba kerül majd a magyar kedvezménytörvény ügye, amit az utóbbi időben számos nemzetközi kritika ért. Ön szerint mi az elutasítás oka? Európában az a vélemény, hogy a nemzeti kisebbségeket annak az országnak kell támogatnia, amelynek a területén élnek. Nemcsak a magyar kormány, hiszen minden magyar politikus felelőssége, hogy ne keltsen feszültséget a régióban, hiszen egy ilyen helyzet talán éppen az t a csoportot érinti a leghátrányosabban, amelyen segíteni hivatott. Az Európai Unió számára pedig nem kívánatos, hogy két új tagállam között ilyen jellegű konfliktus legyen. Bízom benne, hogy ezt a problémát kétoldalú tárgyalásokon rendezni tudják. A mego ldás az önök kezében van. Gerhard Schröder német szövetségi kancellár december 18án hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik - jelentette be Kovács László pénteken Budapesten. "A mai napon a német kancellári hivatal visszaigazolta a magyar fél álta l korábban javasolt időpontot Gerhard Schröder magyarországi látogatására" - közölte a külügyminiszter. Gerhard Schröder legutóbb 2000 novemberében látogatott Magyarországra, akkor a Német Szociáldemokrata Párt elnökeként érkezett az MSZP kongresszusára. vissza Újra a katolikusoké Nagyváradon a püspöki palota
