Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-31
11 Ukrajnai magyarok levele Népszava 2003. július 31. A kishatárforgalmat lebonyolító két ukránmagyar határátkelőhely gyorsított nemzetközivé minősítését, s mindaddig a kishatárforgalom lehetővé tételét ké ri Kovács László külügyminiszterhez írt levelében Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője. Az UMDSZ elnöke megelégedését fejezi ki, amiért felvetései a magyar külügyi tárca irányítójánál eddig me ghallgatásra találtak. Gajdos arra kéri Kovács Lászlót, hogy gyorsítsák fel a két határátkelő átminősítését, és addig továbbra is engedélyezzék a kishatárforgalmat. vissza Magyarmagyar agyelszívás HVG 2003. július 31. Szerző: Bonifert Márta Ötmilliárd forinttal támogatja idén a magyar állam a határainkon túli magyar nyelvű oktatást. Ebből Romániára három és fél milliárd jut, a többi más környező országokra (Ausztriát kivéve). A Sapientia Erdélyi M agyar Tudományegyetem ünnepélyes megnyitóján Medgyessy Péter azt mondta, a kormány támogat minden olyan kezdeményezést, amely segíti a külhoni magyarok kulturális és nyelvi identitásának megőrzését és egyúttal a szülőföldön való boldogulást. Kevesen gondo lták végig, hogy jelen körülmények között ez a két dolog - a nyelvi identitás magyar iskoláztatással való megőrzése és a szülőföldön maradás - gyakorlatilag kizárja egymást. A csak magyar nyelvű oktatás Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Szerbiában ké tségtelenül segíti a magyar identitás megőrzését, de semmiképpen nem a szülőföldön való boldogulást. Képzeljük csak el, hogy egy magyarul kiválóan, de románul, szlovákul, szerbül csak gyengén beszélő közgazdász, mérnök, jogász vagy akár vízvezetékszerelő hogyan boldogul az ország munkaerőpiacán. Ha már az általános iskolát is magyarul végzi, eleve behatárolja a saját lehetőségeit, mert már csak magyar nyelven folytathatja tanulmányait. Mivel a magyar iskolákban csak kis óraszámban tanulják az adott ország hivatalos nyelvét, gyakorlatilag egynyelvű diákokat bocsátanak ki. Akik azután - ez a logikus következmény - előbbutóbb elhagyják a szülőföldjüket, s az anyaországban próbálnak szerencsét. A hivatalos magyar kisebbségpolitika egyszer már óriási öngólt rú gott, amikor jelentős összegekkel támogatta a határainkon túli magyarok itthoni oktatását. Ezek a fiatalok általában nem mentek vissza szülőhazájukba, többségük ma már magyar állampolgár. Amikor a kormányzat észbe kapott, és csökkentette, illetve megszünte tte a támogatásokat, már késő volt. A kitaposott úton ösztöndíj nélkül is tovább áramlanak az anyaországba a határokon túli magyar fiatalok: most is mintegy hatezer erdélyi közép- és főiskolás tanul Magyarországon. A külhoni magyarok otthon tartása, képzet tségi szintjének emelése helyett tökéletes "brain draint", azaz agyelszívást hajtottunk végre éppen azok kárára, akiken segíteni akartunk. Nem nehéz megjósolni, hogy ez a tendencia folytatódni fog. Míg a magyar nyelvű sajtó hangzatosan üdvözölte a Sapient ia Egyetem egyházi, értelmiségi, érdekképviseleti összefogással létrehozott új oktatási intézményét, az egyik erdélyi önkormányzati képviselő csendesen megjegyezte: most már van hol tanulnunk, de nincs hol dolgoznunk. Nem árt tudni: az erdélyi értelmiségi ek 7080 százaléka külföldön vállal munkát. Még nagyobb baj, hogy a határainkon túli felsőoktatási intézmények jelentős része humán beállítottságú, Orbán Viktor szavaival élve "a határokon átívelő nemzeti újraegyesítést szolgálja", miközben kevés a valódi munkapiacra felkészítő képzés. Sajnos ezek az intézmények a minőségi követelményeknek sem mindig képesek megfelelni. A szlovákiai Révkomáromi Egyetem, amely pedagógiai, közgazdasági és teológiai karokat indított, még mindig nem kapott hivatalos működési en gedélyt, arra hivatkozva, hogy nincs elég tudományos fokozattal rendelkező tanára. A soknyelvű Európában egyébként is anakronizmus egynyelvűségre törekedni. Ahogy például Finnországban mindenki beszél finnül és a finnek közül is - hála a kötelező iskolai nyelvóráknak - nagyon
