Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-03
9 Kovács László tegnapi budapesti tárgyalásaik után. A legfontosabb célnak azt nevezték, hogy a magyar uniós csatlakozá s után se akadjon meg a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődése. "Örülök, hogy ma már nem problémákról, hanem csak olyan kérdésekről kell tárgyalnunk, amilyenek bármikor felmerülhetnek két, egymással jó kapcsolatokat ápoló ország viszonyában” – mondta tegnapi budapesti tárgyalásai után Igor Ivanov. Az orosz diplomácia vezetője szerint a stagnálás időszaka után tavaly májustól új lendületet kapott a párbeszéd Moszkva és Budapest között, így minden remény megvan arra, hogy a még meglévő nyitott kérdéseke t is tisztázni lehessen hamarosan. Ivanov ezek között említette az orosz cégek részvételét a magyarországi privatizációban, valamint a vízumok ügyét is. Moszkva általában is szorgalmazza a vízumok kiadásának megkönnyítését az Európai Unióval – így jövőre m ár Magyarországgal is – , míg Budapest szintén azt szeretné, hogy a magyarok könnyített feltételekkel utazhassanak Oroszországba. Ivanov azt is hangsúlyozta, hogy nem számítanak negatív változásokra a magyar uniós csatlakozás után, de hogy ez valóban így is legyen, már megkezdték azoknak a kétoldalú egyezményeknek a felülvizsgálatát, amelyeket újra kell fogalmazni 2004 májusától. A két ország közötti levéltári vegyes bizottság létrehozásáról szóló egyezményt viszont már tegnap aláírták, és Mihail Kaszjanov miniszterelnök szeptemberi budapesti látogatásán újabb kérdések is napirendre kerülnek majd. A pozitívumokat hangsúlyozva, az orosz külügyminiszter vendéglátója, Kovács László úgy vélte, a csatlakozás után nemhogy csökkennének, de bővülni fognak a ma még jelentős magyar negatívumot mutató gazdasági kapcsolatok. Ennek érdekében már megkezdték a kétoldalú egyezmények felülvizsgálatát. Magyarország várja az orosz befektetőket, és a gazdasági együttmûködésen túl immár a két ország közötti kulturális kapcsolato kat is szeretné erősíteni. Ennek érdekében 2004 ősze és 2005 tavasza között kulturális programsorozat indul Oroszországban, és szó van egy hasonló rendezvényről itthon is. Sárospataki könyvek – egyelőre marad a várakozás A sárospataki könyvtár ügye „sz élesebb kérdés, amely általában a restitúcióval kapcsolatos” – mondta tegnap Budapesten Igor Ivanov, amikor a Budapesten visszavárt kincsekről kérdezték. E kérdéskört törvények szabályozzák Oroszországban, így a probléma megoldásánál ezeket kell figyelembe venni, magyarázta a moszkvai diplomácia első embere. A Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárából származnak azok a könyvek – 174 kötet, több mint 1450 mû – , melyek a második világháború idején a Volga menti Nyizsnij Novgorodba, a Gorkij könyvtárb a kerültek. Az elhurcolt gyûjteményben többnyire protestáns teológiai témájú mûvek, bibliamagyarázatok, ősnyomtatványok találhatók. A köteteket 1938ban először biztonsági okokból szállították el Sárospatakról Budapestre és a Vörösmarty téri Első Hazai Tak arékpénztárban leltek ideiglenes otthonra. Később onnan kerültek a Szovjetunióba. A könyvritkaságok visszaszerzése először 1992ben vetődött fel. Kéőôbb Mádl Ferenc, az Antallkormány akkori kultuszminisztere tárgyalt a visszaadásról. Ezután létrejött egy orosz – magyar restitúciós vegyes bizottság azzal a céllal, hogy kutassa fel a köteteket. Az elhurcolt könyvritkaságokat 1993 és 1997 között azonosították. 2001ben a moszkvai idegen nyelvû könyvtárban egy kamaratárlaton kiállítottak néhányat a sárospataki kötetek közül. Ecsedy Istvántól, a kulturális tárca restitúciós ügyekért felelős miniszteri biztosától megtudtuk, az elmúlt években a magyar fél átadta azokat az azonosító adatokat az orosz tárgyalópartnernek, melyek biztosíthatják a kötetek visszaadását. Tavaly decemberben Medgyessy Péter moszkvai látogatásakor szintén szóba került a sárospataki könyvek sorsa. A miniszteri biztos kérdésünkre elmondta, hogy az ügy rendezéséhez kormányközi egyezmény szükséges, amely az orosz és a magyar felet egyaránt biztos ítja arról, hogy a második világháborúban elhurcolt értékeiket visszakapják. Az egyezmény szövegtervezetét jelenleg orosz szakértők vizsgálják. vissza Schuster: nem az ellenintézkedésekre Népszava 2003. július 3. Rudolf Schuster szlovák államfő úgy ítéli meg, hogy a kedvezménytörvény körüli problémát a két ország alapszerződése nyomán létrejött kisebbségi vegyes bizottság, vagy kormányközi szinten, a magyar és a
