Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-30
14 A csakis vagy hangsúlyosa n nemzeti identitásúak együttes aránya ugyancsak Magyarországon a legmag asabb a csatlakozó országok körében (92 százalék). A nemzeti és európai identitás tekintetében a kormán ypártiak és az ellenzékiek között Magyarországon nem állapítottak meg lényeges kü lönbséget. Az életkori csoportok között azonban érzékelhető különbségek tapasztalhatók. A csak nemzeti identitásúak aránya M agyarországon a legidősebb korosztályban (az 55 évesnél idősebbek között) a legmagasabb: 46 százalék. A csak nemzeti identitást ille tően a korosztályok sorrendje ezután a következő: 1524 évesek (38 százalék), 2539 évesek (36 százalék) és 4054 évesek (34 százalék). A huszonnyolc ország közül egyedül Magyarországon nem mondta senki, hogy magát csak európainak tekinti. Magyar és euró pai identitásúnak és európai és magyar identitásúnak együttesen a magyar lakosság 59 százaléka vallja magát. A Gallup az elemzés mellett közli: a "félreértéseket, félremagyarázásokat elkerülendő hangsúlyozni szüks é- ges, hogy a vizsgálat (...) a nemzeti azo nosságtudatot nem más nemzetekkel szemben, nem kirekesztőleg esen vizsgálta". vissza Lezsák a közjogi méltóságokhoz fordult Népszava 2003. július 30. Lezsák Sándor a legfőbb közjogi méltóságokhoz intézett levelében aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy "a kormány vonakodik megadni" a SzerbiaMontenegró területén élő magyaroknak az állampolgárságot. Azt írja: "meggyőződésünk, hogy a kettős állampolgárság erősítené összetartozásunk tudatát, megkönnyítené a délvidéki magyarok életét hazánk uniós csatlakozását követően is". A levelet a lakiteleki Európa Szaba degyetem százötven résztvevője nevében fogalmazta meg az MDF alelnöke. A Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz, Szili Katalin házelnökhöz és Medgyessy Péte r miniszterelnökhöz intézett levél szerint "a kettős állampolgárság intézménye biztonságot jelentene a határon túli magyarok számára, és elősegítené szül ő föl- dön maradásukat". A levélben Lezsák a közjogi méltóságok segítségét kéri, hogy a délvidéki magyarok az EUcsatlakozás előtt magyar állampolgársággal is rendelkezhessenek". Tóth Tamás külügyi szóvivő kedden az MTI érdeklődésére úgy vélte, az Európai Unióban nem találkozna egyetértéssel, ha Magyaro r szág fog- lalkozna a kettős állampolgárság kérdésével. vissza Magyar segítség a kevésbé fejlett államok gazdaságának Népszava 2003. július 30. Kovács László külügyminiszter vezetésével nemzetközi fejlesztési együttműködési tárcaközi bizottság al akult ke dden a Külügyminisztériumban; e testület koordinálja majd Magyarország hozzájárulását kevésbé fejlett államok gazdasági felemelkedéséhez, demokratizálódásához. "A külügyi és más tárcák költségvetésében 2003ban összesen mintegy 4 milliárd forintnyi keret van ne mzetközi fejlesztési tevékenységr e" - mondta Szentiványi Gábor helyettes külügyi államtitkár újságírók előtt. A tárcaközi bizottság alakuló ülésén jóváhagyták azt a koncepciót, amely szerint Magyarország az elköve tkező időszakban 16 országot kezel olyan partnerországként, amelyek számára elsősorban rendszerváltó tapasztalatait - a demokratikus intézmények működése, a gazdasági reformok, a privatizáció terén szerzett ismereteit - kívánja átadni. A helyettes államtitkár közölte: egyfajta erkölcsi kötelesség is támogatni a k evésbé fejlett ors zágokat. Hozzátette: az ENSZ millenniumi fejlesztési céljai között prioritásként szerepelt a szegénység felszámolása. A tervezett országlista alapján nemzetközi fejlesztési szempontból stratégiai partnerországnak számít Sze rbia és Montenegró, BoszniaHerc egovina, továbbá Vietnam és a Palesztin Nemzeti Hatóság, partnerorszá gnak pedig Macedónia, Moldova, Kína, Mongólia, Kirgizisztán és Ukrajna. A legkevésbé fejl ett országok közül Magyarország Etiópia, Jemen, Kambodzsa és Laosz előrelépéséhez szeretne tevékenyen hozzájárulni, nemzetközi kötelezettségei keretében pedig Afganisztán és Irak jelent célországot. A helyettes államtitkár
