Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-29
9 nincsenek. Budapest szeretné, ha lennének. Még korántsem világos, mi sikerülhet a kisebbségeknek az unióban. Brüsszelben félve, de látják, hogy a bővítéssel egyre több kisebbség ügyeinek árnyéka vetül a vesztfáliai falra. Még nincs, de lehet új uniós felfogás. Az útkeresésben nem érdemes utópiákat fürkészni a fal mögött. Lehet átjárható rést nyitni rajta. Az állami szuverenitás és a kisebbségi jogok örök ellentéte k özött van egy logikai kompromisszum: az elszakadás jogát nem tartalmazó, annak okátvágyát is megszüntető kisebbségi (területi, kulturális és személyi elvű) autonómiák. Ezek szorgalmazásához kellene visszatérni a magyar – uniós kisebbségvédelmi törekvésekbe n. vissza A megkongatott nemzetstratégia NSZ • 2003. július 29. A volt magyar miniszterelnök bő három hét alatt kétszer is megfordult Kárpátalján. Még ha csak megfordult volna. Ám természetesen beszédeket is mondott, nem is akármilyeneket. Június 21én Akliban (kis ugocsai falu) vett részt a helybéli református templom új harangjának az avatásán. „A magyar ember sajátja, hogy harangszó nélkül nem akar templomot. Tudjuk: amint a gyáva, úgy a néma népnek sincs hazája. A haran gozás, a törvényalkotás, a diplomácia, az építkezés mind az egységes magyar nemzetstratégia részei, mely (sic!) egyszerre kívánja lelkileg és fizikailag felemelni a magyarságot” – fogalmazott ünnepi beszédében az eseményt jelenlétével megtisztelő magas ven dég. (Forrás: Kárpátalja című lap, június 27.). Élcelődő értelmezés: 1. miközben a magyar ember akarja a templomot, aközben zúgnia kell a harangnak („harangszó nélkül nem akar”); 2. a ruszinok, a palesztinok, kurdok, cigányok, baszkok stb. vagy gyávák vag y némák – vagy isis; 3. és itt már nem is kell élcelődni, mert ez a szó szerinti értelem: a harangozás a nemzetstratégia része. Ennél is sokkal fontosabb megállapításokat tett a magyar jobboldal vezére 22 nappal később, a Tiszaújlakon tartott Turulünnep ségen: „Az önök anyaországhoz való kapcsolódásának törvényi garanciáját a magyar parlament kitörölte a törvényből. Új szelek fújnak manapság odahaza: arról beszélnek nekünk, hogy tanuljunk meg kicsinek lenni.” (Élcek kicsiségről és nagyságról mellőzve.) Il letve: „Sose felejtsék el, hogy anyaország mindig van, anyaország még a szocializmus idején is volt. Az igaz, hogy az anyaország nem mindig esik egybe a kormánnyal.” (Forrás: MTI, július 13.) Élcelődő megjegyzés: Orbán Viktor az egybe nem esések nagy szak értője. Kormányra kerülésekor megállapította, hogy a nemzet nem esik egybe az országgal. Bingó. Most azt, hogy az ország nem (mindig!) esik egybe a kormánnyal. Újabb bingó. Egyben célzás: bezzeg előfordul, hogy egybeesik! Logikus folytatás: a kormány nem ( mindig!) esik egybe a miniszterelnökkel, csak egészen különleges esetekben, mint például… (és újabb bezzeg, esetleg bingó is). Ez az általam továbbgöngyölt gondolatmenet kísértetiesen hasonlít egy másik következtetési sorozatra, bár ott fordított volt a so rrend. Itt most így áll össze a haladvány: nemzet ország kormány vezér. A történelmi példában pedig így volt: vezér párt nép. Valahogy így hangzott: Govorim Lenyin – podrazumivájem Pártyija. Govorim Pártyija – podrozumivájem Národ! (Akik a szocializmus ide jén is létező anyaországban tanultakat könnyelműen elfelejtették volna, azoknak: Azt mondjuk, Lenin – úgy értjük: a Párt. Azt mondjuk: a Párt – úgy értjük: a Nép.) És még egy idézet, ezúttal a Turulünnepségről beszámoló Kárpáti Igaz Szó ból: „A volt magy ar kormányfő a ma legfőbb feladatának a Kárpátmedencei magyarság lelki egységének megteremtését nevezte. Hogy ne legyünk könnyen megoszthatóak, egymás ellen kijátszhatóak. Rákócziról szólva emlékeztetett a hit fontosságára: Isten nélkül a haza csak gazdas ági vállalkozás, a szabadság pedig túlhajszolt élvezet. Istennel a haza közösség, a szabadság pedig teremtő erő.” Egyáltalán nem élcelődő értelmezés: ateisták nem építhetik a hazát. Így képzeli el Orbán Viktor a magyarság lelki egységének megteremtését.
