Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-23
7 Erősebb unióra van szükség NSZ • 2003. július 23. • Szerző: I. E. Egy erős Európai Unió mellett érvelt tegnap Joschka Fischer német külügyminiszter és Günter Verheugen bővítési biztos Budapeste n. Verheugen megerősítette: Brüsszel EUkonformnak tartja a módosított statustörvényt. Kilenc hónap múlva tíz ország csatlakozik az Európai Unióhoz és ezzel a közösség új időszámításhoz érkezik – mondta tegnap Joschka Fischer német alkancellár, külügymin iszter Budapesten, a magyar misszióvezetők éves konferenciáján. – A bővítés folyamata azonban nem fejeződik be, a hangsúly most DélkeletEurópára tevődik át – szögezte le Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa. A már tárgyalásokat folytató Bulgária és Ro mánia mellett kiemelte Horvátországot, amelynek integrációja elősegíthetné az egész Balkán stabilizációját. Európának érdekében áll Törökország csatlakozása is, földrajzi fekvése, az iszlámmal való kapcsolata miatt – tette hozzá a biztos. Törökország 1994 óta tagjelölt és világos előcsatlakozási stratégiát is kapott, mit kell tennie ahhoz, hogy teljes jogú tag lehessen. 2004 végére fog eldőlni, hogy a feladataiból mit valósított meg. Mindkét politikus kiemelte, hogy az unió jelentős reformok előtt áll: Fi scher méltatta a konvent munkáját, és fontos lépésnek nevezte az európai alkotmánytervezetet. Óvott tőle, hogy az októberben kezdődő kormányközi konferencián a tagállamok újrakezdjék az egyezkedést és felrúgják a már elért kompromisszumokat. Reményei szeri nt a kormányközi konferencia márciusra befejeződhet, és 2004 májusában az európai parlamenti (EP) választások már ennek fényében bonyolódhatnak le. A reformok között Fischer kiemelte az EP hatáskörének növelését és 2009re egy kisebb, ütőképesebb Európai B izottság létrehozását. Szerinte ez a kisebb tagállamok érdeke is, hiszen a nagyok a Miniszterek Tanácsában könnyebben keresztül tudják vinni akaratukat. Verheugen viszont más véleményen volt: szerinte fontos, hogy minden országnak legyen saját képviselője az unió „kormányában”. (Hasonlóan nyilatkozott Kovács László külügyminiszter is, aki hangoztatta: Magyarország ragaszkodik hozzá, hogy minden tagállam, méretétől függetlenül, egyenjogú legyen – vagyis küldhessen EUbiztost). Mindkét előadó nagy teret szen telt a formálódó európai kül- és biztonságpolitikának. – Az iraki háború megmutatta, hogy Európa nincs felkészülve az ilyen válságokra – szögezte le Fischer és önkritikát is gyakorolt: az EUtagállamok 2001. szeptember 11. után nem reagáltak megfelelően a fenyegetettségre. Mára azonban megszületett az európai biztonságpolitikai stratégiát tartalmazó dokumentum, amely vázolja 1. az Európára leselkedő veszélyeket (terrorizmus, tömegpusztító fegyverek), 2. az erre való reagálás módjait (főként megelőzés, de a katonai eszközök figyelembevétele is) és 3. a hosszabb távú stratégiai célokat is (biztonsági zóna teremtése, bővítés DélkeletEurópa irányában és a nemzetközi intézmények erősítése). Az egyesülő Európa nem mondhat le a transzatlanti kapcsolatokról, de ehh ez szükséges, hogy a „híd” mindkét pillére erős legyen: Európa megerősítése tehát az Egyesült Államoknak is érdekében áll. Hasonlóan vélekedett a bővítési biztos is, aki hozzátette: Európának világos világpolitikai stratégiára van szüksége. A bővítés után – például Ciprus esetében – mindössze húszpercnyi repülőútra lehetünk a konfliktuszónáktól – mondta. Verheugen abban is egyetértett Fischerrel, hogy Európa továbbra is nagy hangsúlyt fektet a válságmegelőzésre és a béketeremtésre, de a biztonságpolitika ne m épülhet csupán a megelőzésre, végső esetben szükség van a katonai eszközökre is. Végezetül hozzátette: az új tagok felvétele hozzájárulhat a transzatlanti kapcsolatok megerősítéséhez is, hiszen a tagjelöltek többsége nagyon jó kapcsolatokat ápol Amerikáv al. Magyarország szívesen részt venne a Románia és Bulgária csatlakozási tárgyalásait lebonyolító munkacsoportban, illetve átadná tapasztalatait Horvátországnak is – javasolta Kovács László, aki kétoldalú megbeszéléseket folytatott a két politikussal. Fel vetette, hogy a csatlakozás után a magyarok főként Ausztriában és Németországban vállalnának munkát: a németek szerint viszont kevés az esély, hogy módosítanák a korlátozásokat. Günter Verheugen megerősítette Kovácsnak: Brüsszel EUkonformnak tekinti a mód osított státustörvényt.
