Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-22
11 k apcsolódó, már eleve szerény bizottsági létszámbővítési terveket. Jövőre az unió "kormánya" 780 új állást kíván meghirdetni, a büdzsét első olvasatban elfogadó tanács azonban ennek a keretnek csak a felét hagyta jóvá. Az elnökségi program vitájában a legt öbb hozzászóló az unió alkotmányát véglegesítő kormányközi konferenciával kapcsolatos elvárásait fogalmazta meg. Megoszlottak a vélemények arról az olasz tervről, miszerint a tanácskozássorozatot már decemberben be kell fejezni. A nyilvános vita előtt és után a külügyminiszterek külpolitikai témákkal foglalkoztak. A közelkeleti helyzetet értékelő megbeszélésen véleményt cseréltek a meghívott izraeli és palesztin tárcavezetővel. Közös közleményükben fölszólították a feleket az "útiterv" végrehajtására. Le szögezték: az Iránnal fenntartott gazdasági kapcsolatok bővítését attól teszik függővé, hogy Teherán eleget tesze a nemzetközi közösség követeléseinek a nukleáris leszerelés és az emberi jogok tiszteletben tartása terén. vissza Nem győzni, meggyőzni sikerült - Kovács László értékelése a magyar külpolitika elmúlt egy évéről Népszava 2003. július 222. Szerző: Kepecs Ferenc Kormányunk anélkül tudott kedvezményeket biztosítani a határon túli magyaro knak, hogy szembekerült volna Európával vagy a szomszédos államokkal. Nem legyőzni, hanem meggyőzni sikerült a román és a szlovák diplomáciát - e szavakkal foglalta össze pénteki bukaresti és szombati pozsonyi tárgyalási eredményeit Kovács László. A külügy miniszter az idei külképviseletvezetői értekezlet megnyitó beszédét tartotta az általa vezetett intézmény konferenciatermében. A kétnapos - tegnapi és mai - értekezleten a nagyköveteken és más küldöttségvezetőkön, továbbá a külügyminisztérium vezetőin k ívül parlamenti tisztségviselők, miniszterek és más közéleti személyiségek vesznek részt, összesen 185en. Vendég lesz és a mai napon felszólal Joschka Fischer német külügyminiszter és Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa is. A már csakn em három évtizede rendszeresen megtartott külképviseletvezetői konferencia idei újdonsága a tematikus jelleg: a tanácskozás fókuszában jövő májusi uniós felvételünk, az azzal kapcsolatos új körülmények és követelmények állnak. Megnyitó beszédében Kovács László visszatekintett az elmúlt egy év magyar diplomáciájára, melynek célját e szavakkal határozta meg: kárfelszámolás, kiigazítás, újraépítkezés. Korábbi felszólalásaival ellentétben a miniszter nemigen bírálta az előző kormány külpolitikáját, de érzékel tette: a kárfelszámolást, a kiigazítást és az újraépítkezést Orbánék irányvonala tette szükségessé. Visszatekintésében Kovács László kiemelte az uniós csatlakozási tárgyalások lezárását, melynek eredménye elmaradt attól, amit sok évvel ezelőtt remélni leh etett, de jobb volt annál, mint ami még a tavalyi kormányváltás idején is reálisnak látszott. Létrehoztuk az EUtagsághoz szükséges intézményrendszert és több mindent helyretettünk, amit a korábbi uniós országjelentések kifogásoltak. Egyértelművé tettük, h ogy hosszú távon a csatlakozásnak csak nyertesei lesznek - mondta a miniszter. A külpolitikai egy évének további eredményei között Kovács László felsorolta: megerősítettük a NATO bizalmát Magyarország iránt, tettekkel is kifejezésre juttattuk, hogy elköte leztük magunkat a nemzetközi terrorizmus elleni harc mellett, részt vállaltunk az Egyesült Államok Irakkal kapcsolatos politikájában, illetve az iraki stabilizációban. A magyar diplomácia hozzájárult a transzatlanti kapcsolatok erősítéséhez. A miniszter ki emelte a "nyolcak" levelét, melynek kapcsán sikerült csökkentenünk a feszültséget egyfelől Francia- és Németország, másfelől pedig az Egyesült Államok, NagyBritannia, Spanyol- és Olaszország között. Ezzel elkerültük azt az abszurd helyzetet, hogy választa nunk kelljen a két tábor között. Ugyancsak az eredmények között sorolta föl Kovács, hogy helyreállt az Egyesült Államok bizalma Magyarország iránt, újrakezdődött a visegrádi együttműködés és kimozdult a holtpontról a magyarorosz viszony.
