Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-18
13 államon belül. Például ahhoz, hogy Magyarország keleti felében megépüljenek az autópályák, az ország nyugati felének is áldozatot kell vállalnia. Az EU is így műk ödik. - Sokakkal együtt Magyarország is bírálta az Európai Tanács állandó elnöki posztjának létrehozását. Vajon a jelenlegi soros elnök, Silvio Berlusconi ténykedése nem késztetie a magyar kormányt álláspontja újragondolására? - Ebben a kérdésben is elv i álláspontot kell elfoglalni, nem szabad egyetlen konkrét esetből ítélni. A mi elvi álláspontunk szerint a rotációs elnökségi rendszer, amelyben a tagállamok félévente váltják egymást a tanács élén, reformra szorul. Ez a feladat ugyanis sok terhet rak egyegy országra. Az alkotmánytervezet szerint a jövőben minden tanácsi formációnak másmás nemzetiségű miniszter lehet az elnöke. Igaz, hogy ez szétteríti a felelősséget, ám hallatlan koordinációs igényt támaszt. Úgy vélem, hogy az elnöklés rendszerére vonat kozó passzusok még nem véglegesek. Ezen a téren is biztosítani kell a tagállamok egyenlő esélyét. Éppúgy, mint az Európai Bizottságban. Szinte senki sincs, aki elégedett lenne az alkotmánytervezet előírásával, miszerint 2009től 15 főre csökken a testület létszáma. A tagállamok politikai tekintetben legyenek egyenlőek, a Bizottságban is. - A konventben kormánypárti és ellenzéki politikusok együtt képviselték Magyarországot. Milyen volt az együttműködés önök között? - Mintaszerű. Nem csak rendszeresen tájé koztattuk egymást, hanem közös beadványokat is készítettünk, amit viszonylag kevés ország tett meg. Például közös indítványunk született a nemzeti, etnikai kisebbségekkel kapcsolatban. Együtt értékeltük a munkát, és többször vettünk részt tanácskozásokon. A köztársasági elnököt is közösen tájékoztattuk. - Az olasz elnökség azt szeretné, ha az október elején nyíló kormányközi konferencia már decemberben befejeződne. Nem azért ez a nagy sietség, hogy a csatlakozó országokat kész helyzet elé állítsák? - A k ormányközi konferencián a tíz belépő ország teljes jogú tagként vesz részt. A sietség tehát nem csak a Tizeket, hanem a jelenlegi tagállamokat is kész helyzet elé állítaná. Most még nehéz megszabni a tanácskozássorozat végét, hiszen az az előrehaladástól függ. Reális célkitűzésnek azt tartanám, ha a konferencia a kibővülés napjáig érne véget. Valószínűleg két alkufolyamat fog lezajlani: a résztvevők először arról döntenek, hogy egyáltalán mi kerüljön a napirendre. Ez eleve szűkíteni fogja a megtárgyalható kérdések körét. Utána már lehet látni, hogy hol és milyen érdekütközéseket kell kezelni. Most komolytalan dolog határidőt szabni. - Lesze, lehete Magyarországon népszavazás az alkotmányról? - Az előzményekre való tekintettel nem tartom indokoltnak. A c satlakozási tárgyalások lezárását követő népszavazás és a taggá válás parlamenti ratifikációja lezár egy folyamatot. Megfelel a célnak, ha az Európai Unió alkotmányát vita után az országgyűlés fogadja el. - Már íródnak Brüsszelben a belépő országok felkés zültségét értékelő jelentések. A novemberben megjelenő bizottsági vélemény alapján mondják ki az uniós vezetők a végső szót a tagfelvételről. Magyarország mire számíthat? - Úgy látom, hogy Magyarországnak nincs félnivalója. Jók az esélyeink arra, hogy a csatlakozás napjára mindent teljesítsünk. Nagy és nehéz területeken sikerült előrelépni, létrejött az agrártámogatások célbajuttatását végző apparátus, összeállt a nemzeti fejlesztési terv. Nem tartok attól, hogy a tagállamok bármely téren védzáradék életb e léptetését fontolgatnák ellenünk. Nem leszünk mi sem rosszabbak, mint a jelenlegi EUtagállamok. És ha egyszer bent vagyunk, ott mi már elég gyorsan fogunk előzni. vissza eMagyarország tábor Debrecenben - Kovács Kálmán
