Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-17
Aurescu több olyan konkrétumot is megnevezett, amelyek eddig nem ütköztek a román fél érzékenységébe. Bár a magyar kormány sikerként ünnepelte , hogy ezentúl a gyermeküket magyar iskolába járató egygyermekes családok is kaphatnak támogatást a magyar államtól, nem biztos, hogy ezt Romániában a családoknak ki lehet majd fizetni úgy, ahogyan eddig. A román külügyesek ugyanis elővették azt az eddig c sak Szlovákia által hangoztatott érvet, hogy e kifizetések diszkriminálják a nem magyar nemzetiségű diákokat és családjukat (mondták mindezt annak ellenére, hogy a törvénymódosítás után nem a magyar származásúaknak, hanem minden magyar nyelven tanuló gyerm ek után jár a támogatás). Ezért az e heti tárgyalásokon azt terjesztik majd a magyar fél elé, hogy e pénzeket a tanintézmények kapják, ne a családok, s ne is a szülői közösségek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mostanáig büszke volt arra, ho gy az OrbánNastase paktum létrejöttében való segédkezése eredményeként sikerült ezt az összeget a magyar családoknak megszereznie. "Az OrbánNastase megállapodás nyomán kialakult gyakorlat semmilyen további változtatást nem szenvedhet" - nyilatkozta a rom án felvetések kapcsán Takács Csaba ügyvezető elnök. Az RMDSZ vezetése ugyanakkor ambivalensen nézi ezt a problémát: egyrészt számolnia kellene a magyar családok haragjával, ha e pénztől elesnek, másrészt viszont esetleg az apparátus befolyása alá kerülne e keret szétosztása is, hiszen nyilvánvalóan valamely RMDSZhez közeli alapítványon keresztül jutna el a támogatás az oktatási intézményekhez. További kifogásokat is felvetett a román fél a módosított törvénnyel kapcsolatban, újabban sérelmezik például a r omániai magyar hallgatóknak és tanároknak adott diák, illetve pedagógusigazolványt, valamint az oktatói kártyát. A románmagyar viszonyt ráadásul tovább terheli a magyar kormány által megfogalmazott terv az EU alkotmányában szereplő kollektív kisebbségi j ogokról, illetve az ET által nemrégen elfogadott határozat a kisebbségi autonómiákról, amit a románok vehemensen elleneznek (lásd Esély a kollektív jogokra? című írásunkat). A románmagyar tárgyalásokat egy héttel követi majd a tervek szerint a magyarszl ovák külügyminiszteri találkozó, szintén egy kormányközi vegyes bizottsági ülés keretében. E megbeszélések sikere nagyban függ majd attól, mit ér el a magyar kormány a román féllel folytatott tárgyalásokon. Románia ugyanis most gyakorlatilag ugyanazokat a kifogásokat fogalmazta meg, amelyeket Szlovákia már két éve minden adandó alkalommal megismétel. A szlovák fél eddig is keményen ragaszkodott álláspontjához, s egy ellentörvényt - amelynek egy két évvel ezelőtti változatában például különadó sújtotta volna a magyarországi anyagi segítséget igénybe vevőket - is előkészített, hogy megakadályozza a magyar támogatások szlovákiai folyósítását. A többi szomszéd országgal ugyanakkor nincsenek viták a törvény alkalmazását illetően, a vajdasági és a kárpátaljai közö sséget inkább az anyaországgal való kapcsolattartás nehézségei foglalkoztatják, mivel novembertől csak vízummal tudnak Magyarországra jönni. A kérdés megoldását sokan a kettős állampolgárságtól remélik (HVG, 2003. június 14.), ám erről a magyar kormány hal lani sem akar, bár vannak olyan szocialista politikusok, mint például Tabajdi Csaba, akik támogatják a bevezetését. A Medgyessykabinet eddig jobbára engedett a szomszédos országok és egyes európai politikusok követeléseinek, kérdés, hogy a feszültség tom pítása céljából milyen engedményekbe hajlandó még belemenni. Az viszont figyelmeztető jel lehet számára, hogy minél több követelést teljesített a magyar fél, annál inkább vérszemet kaptak a szomszédos államok vezetői, s így a státustörvény dolgában nemhogy a feszültség csillapítása, hanem inkább élezése lett a magyar külpolitika eredménye az elmúlt egy évben. Esély a kollektív jogokra? Váratlan, eddig inkább az ellenzéki FideszMPSZ politikusai által forszírozott javaslattal állt elő Medgyessy Péter a jún ius végi szaloniki csúcstalálkozón: kezdeményezte, hogy rögzítsék a kollektív kisebbségi jogokat az EU leendő alkotmányában. Kovács László külügyminiszter nem sokkal ez után kifejtette, olyan komolyan gondolja a kormány a kezdeményezést, hogy konkrét szöve gtervezetet is benyújtanak majd (ennek tartalmáról egyelőre nem sokat lehet tudni, ám kollektív kisebbségi jogokon a területi autonómiát, illetve például kulturális, oktatási, nyelvhasználati jogok lehetőségét érti a szakirodalom).
