Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-14
Túl az ismerkedési fázison - Kedvezőek az E urópai Parlamentbe delegált magyar megfigyelők első tapasztalatai Világgazdaság [20030714] Szerző: Urkuti György Nagy szükség lenne az egyes EUintézményekben képviselt magyar álláspont összehangolására, mert ez még nem működik tökéletesen – figyelmezt etett SzentIványi István (SZDSZ), az Országgyűlés integrációs bizottságának elnöke. Szerinte elsősorban a különböző magyar minisztériumok és az Európai Parlament munkájában aktív megfigyelőként részt vevő országgyűlési képviselők között volna fontos a kap csolat intézményesítése, ez ugyanis ma nem létezik. Az EPbe delegált magyar honatyák között viszont megvan az összhang, az együttműködési készség – értékelte az EP múlt héten zárult első félévi ülésszakát, illetve a magyarok bő két hónapos aktív megfigy elői időszakát a képviselő. Ennek a periódusnak a tanulságai közt fogalmazta meg azt is, hogy még az Európai Parlamentben is összefognak, egységesen lépnek fel egyegy jelenlegi tagállam képviselői is, ha fontos nemzeti érdekről van szó, noha az EPben nem a nemzeti hovatartozás szerint, hanem a nemzetek feletti politikai családok által alkotott frakciók számítanak az elsődleges kötődési helynek. A frakciók jelentik a szakmai munka központját is, ami azért lényeges, mert az EPben a törvényhozói munkában érdemben részt venni csak nagyon komoly szakmai, szakértői háttérrel lehet. Az EPnek van ugyan összparlamenti szintű szakértői apparátusa is, de ettől a magyar képviselők egyelőre nem rendelhetnek tanulmányokat. Részben ezért született a közelmúltban az az elhatározás, hogy az Országgyűlés az EPbe delegált Fidesz- és MSZPképviselők számára frakciónként 22, az MDF- és SZDSZképviselők számára frakciónként 11 szakértőt biztosít szeptember 1jétől – mondta SzentIványi. Más forrásból azonban lapunk úgy értesült, hogy arról még nincs döntés, ki finanszírozza az ő munkájukat, s nincs kiválasztva személyük sem. A magyar képviselők már sikeresen betagozódnak az EP frakcióiba, valamennyi nagyobb képviselőcsoport vezetésében van magyar – ami már csak azért s em magától értetődő, mert például a liberálisok 16 tagú vezetőségébe a tíz új tagország csak két főt delegálhatott (ezek egyike éppen SzentIványi). Az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetésében a fideszes Szájer József, az Európai Szocialista Párt (PES) kép viselőcsoportjának vezetésében pedig az MSZPs Tabajdi Csaba jelenítheti meg a magyar nézőpontot. Az EPP már ígéretet tett arra, hogy a Fidesz és az MDF képviselői által tett indítványokat maga terjeszti elő az EP plenáris ülésén (itt ugyanis az aktív me gfigyelői státus még csupán részvételi lehetőséget jelent, ellentétben a bizottságokkal, ahol az új tagok képviselői fel is szólalhatnak). A liberálisoknál pedig a frakció szavazásain az új tagoknál már szavazati joguk is van. Mind az EPPn, mind a PESn belül főként a német eurohonatyák nyúltak a magyar „újoncok” hóna alá, beilleszkedésüket segítendő. A liberálisoknál ez azért alakult másként, mert a német FPD nem érte el a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt, itt főleg a britekkel és a hollandokk al alakult ki nagyon jó kapcsolat. Az Európai Parlament együttdöntési szerepe címmel jelent meg az Országgyűlés kiadásában az első magyar nyelvű, monografikus jellegű kötet az EP által az uniós döntéshozatali folyamatban betöltött legerősebb hatalmi jogos ítványról, illetve annak gyakorlati alkalmazásáról. A szerző (Horváth Zoltán, a parlament külügyi hivatalának főosztályvezetője, az immár öt kiadást megélt és méltán népszerű, Kézikönyv az Európai Unióról című mű alkotója) részletesen ismerteti és elemzi a z EP intézményi fejlődését, az uniós döntéshozatalban betöltött politikaalakító szerepét, az együttdöntési eljárások gyakorlatát. vissza
