Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-11
eredményei miatt volt képes felismerni – olvasható a közleményben. Az INAt, a Slovnaftot, a Molt és a TVKt magában foglaló partneri kapcsolat a térség legerősebb olaj- és gázipari szöv etsége lenne. A Mol ajánlata készpénzes fizetést tartalmaz – fogalmazott Áldott Zoltán ügyvezető igazgató tegnap az MTInek. A szerződés keretében további részvényopcióra nincs lehetőség, erről a horvát kormány dönthet a jövőben. A győztes két igazgatósá gi tagot jelölhet a hét fős testületbe, valamint a vezetés két tagját, köztük a pénzügyi igazgatót is ő javasolja. A befektetők 2,7 százalékos árfolyameséssel „honorálták” a Mol tegnapi bejelentését, amit egyszerűen azzal magyaráztak, hogy az olajtársasá g által kínált ár túl magas. A napvilágot látott ár a várakozások teteje lett – jegyezte meg Miró József, a Cashline Értékpapír Rt. elemzője. A Molrészvények számára rövid távon nem olyan jó hír, hiszen a kínált ár arra enged következtetni, hogy az INA ér téke közel megegyezik a Mol – Slovnaft kettősével, miközben annak közel a feléről lehet szó. Az utóbbi két társaság közel 15 milliós piacon működik, szemben az INA 5 milliós piacával, ráadásul mind a Mol, mind a Slovnaft fejlett finomítóval rendelkezik. Az I NA önmagában nézve nem ér ennyit, ám ha figyelembe vesszük a Mol és az INA közötti szinergialehetőségek kiaknázását, akkor akár több száz millió dollárt is hasznosítani lehetne – magyarázta Miró. A petrolkémiai vonalon lehetőség nyílhat arra, hogy a TVK növekvő alapanyagellátásába – amelyre a cégnél folyó fejlesztések teremtenek bázist – az INA is beszálljon, illetve a három cég optimalizálhatja értékesítési csatornáikat. Emellett a finomítói kapacitást is össze tudnák hangolni, ami hosszú távon jelentős költségelőnyt jelenthet. S az sem mellékes, hogy a Mol – INA – Slovnaft egy egységes észak – déli tömböt alkotna, amit egy kelet – nyugati terjeszkedésben gondolkodó társaság nem tudna kikerülni. Ha figyelembe vesszük, hogy egy olyan céget, amely tavaly 160 mil lió dolláros profitot termelt (ráadásul ennek csaknem fele rendkívüli privatizációs bevételekből adódott) a Mol 2 milliárd dollárra értékelt, az első rövid távú piaci reakció valószínűleg kedvezőtlen lesz – mutattak rá az IEB elemzői. Kérdés, hogy középtáv on a magyar olajipari társaságnak sikerüle meggyőzni a piacot arról, hogy az INA modernizálásából és a szinergiákból adódó jövőbeli növekedési lehetőségek indokoljáke ezt a magas felárat. vissza Szlovákiába települnek át a cseh cégek Világgazdaság [20030711] A cseh pénzügyminisztériumban a Szlovákia által támasztott adóversenytől, a cseh telephelyek vonzerejének csökkenésétől tartanak. Míg Szlovákiában 2004től egységesen 19 százalékos lesz az adókulcs (az áfára, a vállal ati és személyi jövedelmek után), addig a cseh reformcsomag szerint (VG, 2003. július 9., 2. oldal) a vállalati nyereségadó jelenleg 31 százalékos kulcsa jövőre csak 29re mérséklődik, és még 2006ban is 24 százalék lesz. A cseh vállalatok már meg is kez dték áttelepülésüket Szlovákiába – értesült a bécsi Die Presse a prágai pénzügyi tárcától. Különösen a prosperáló cégek választják ezt a megoldást, minthogy számukra minden egyes megspórolt adószázalékpont milliós nagyságrendű eredménytöbbletet jelent. Jog ilag a telephelyváltás ma sem bonyolult, de a két ország jövő évi EUcsatlakozása után végkép elhárul előle minden akadály. Morvaországban már ma is minden második vállalat működtet szlovákiai leánycéget. Elég, ha a bevételeket átirányítják Szlovákiába, ott gazdálkodják ki a nyereséget, és ott fizetik meg utána az adót is. A prágai pénzügyminisztériumban egyelőre nem becsülték föl, milyen veszteségeket okozhat az államkasszának az áttelepülő cégek adójának kiesése. De – mint mondják – a jelenséget már csa k azért is komolyan kell venniük, mert érintheti a Csehországba újonnan betelepülni szándékozó cégeket is, s megengedhetetlen lenne, hogy teljesítmény és tőkevonzás tekintetében Csehország Szlovákia mögé csússzon.
