Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-09
24 nincs szüksége arra, hogy a magyarországi közélet legalja Erdélybe jöjjön, és efféle tanácsokat osztogasson.” Így lesz a Markó által is elfogadott bukaresti optikában a magyar érdeket szem előtt tartó lényeglátás „a közélet legalja”. E hangnem is igazolja, hogy a helyzet megérett a Markóvonallal szembeni felsorakozásra. A tét nem kicsi. Bukarest és a MarkóNeptun egységfront közös célja az, hogy saját torz optikáját rákényszerítse az egész erdélyi magyar közösségre, hogy elhitesse: nincs más út, mint a megalkuvás és a fokozatos, békés eltűnés. Pár éve egy amerikai filmne k köszönhetően közismertté vált egy jó kis parafrázis, mely szerint a béka, ha forró vízbe dobják, kiugrik belőle. Ha viszont fokozatosan melegítik a hideg vizet, melyben úszkál, akkor ellenállás nélkül benne fő. A párhuzam evidens: a markói szólamok eland alításunkat szolgálják, azt, hogy ne vegyük észre: puszta létünk, közösségünk fennmaradása a tét. vissza A státustörvény módosításáról Kapu 2003.0607. Szerző: Borbély Zsolt Attila (Temesvár) Nem jött létre konszenzus a Mag yar Állandó Értekezlet legutóbbi, 2003. május 24én megtartott, hetedik ülésén. Napirendre került ugyanis a státusztörvény módosítása, mégpedig olyan formában, mely mellőzi a törvény preambulumából az egységes magyar nemzetre való utalást. Vagyis a Medgyes sykormány ismét megalázkodott a trianoni utódállamok impertinenciája előtt. (Hogy a szlovák félnek még ez sem elég, az csak azt mutatja, hogy mennyire értelmetlen az önfeladás politikája: eredménye nem a békesség, hanem az egyébként jogtalan Kisantantigé nyek felsrófolása. Trianon óta számtalanszor bebizonyosodott, hogy Magyarország szomszédait nem a méltányosság s az igazságosság vezérli – ezek a nemzetközi politikában egyébként is szinte ismeretlen kategóriák – , hanem az orvul megszerzett területek elves ztésétől való félelem.) Nem csoda, hogy a gyűlés zárónyilatkozatát a FIDESZ nem volt hajlandó szignálni. A FIDESZ mellett mindössze két szervezet akadt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, mely elvszerűen döntött, s megtagadta az aláírást. S míg Kovács László ezt úgy fordította le, hogy a határon túli magyarok 98%át képviselő szervezetek támogatják a szocialisták elképzelését, addig a jobboldalinak aligha mondható origo netportál május 29i összeállítása világosan igazolja, hogy a határon túli magyarok körében a módosítás szinte egyöntetű elutasításra talált, több aláíró fél (például Tomka György Szlovéniából vagy Jakab Sándor Horvátországból) pedig utólag elismerte, hogy nem értett egyet minden módosításs al. Csak hát, ugye, ki mer a szocialistákkal tengelyt akasztani. Lukács Csaba, a Magyar Nemzet publicistája még a MÁÉRT ülés előtt megjelent elemzésében rámutatott a lényegre: "Jó volna tudatosítani a magyar választókban, hogy a státustörvény kérdése nem c supán a határon túli magyarokról és azokról szól, akik a nemzet egészében gondolkodnak. A törvény sorsa a magyar érdekérvényesítő képesség lakmusza: ha az unióval és a szomszédokkal szemben meg tudják védeni azt, akkor jó esélyünk van arra, hogy a szabolcs i almatermesztő és a dorogi nyugdíjas érdekeit is megvédik, ha arra kerül a sor." Mint az várható volt, a törvénymódosítás politikai vihart kavart mind az anyaországi, mind az erdélyi közéletben. A reakciók nagy része a pártelkötelezettség által meghatáro zott s nem kevéssé vehemens. Úgy vélem, érdemes a tervezett módosításcsomag legtöbbet kifogásolt részét, az egységes magyar nemzetre való utalás kimaradását a preambulumból a törvény eredeti céljának és konkrét megvalósulásának kontextusában higgadtan, tár gyilagosan elemezni. A státustörvény, mint arra Orbán Viktor több ízben rámutatott, azt célozta, hogy jogi nyelven fogalmazza meg a határon átívelő magyar újraegységesülés gondolatát. Hogy jogi viszonyt hozzon létre a határon túlra szakadt magyar nemzeti k özösségekhez tartozó egyén és a magyar állam között. Ezt a célját úgyahogy, de teljesítette. Úgy, ahogy mondom, hisz nem véletlenül kezdték jobboldali politikusok is – főleg az exkülügyminiszter Martonyi János – a kedvezménytörvény megnevezést használni a jogszabály vonatkozásában. Azt a megnevezést, melyet a Népszabadság dobott a köztudatba hiteltelenítési szándékkal. A törvény megfogalmazója mellesleg valóban nem a megfelelő elvi ösvényen indult el. Ha már a FIDESZ vezette kormány nem vállalta a kettős vagy külhoni állampolgárság intézményesítését, akkor legalább a státustörvényben kellett volna egyenjogúsítsa a határon túli magyarságot. Vagyis azokat a
