Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-06
Aleksander Kwasniewski lengyel köztársasági elnök arra számít, a lengyelek 8082 százaléka igent mond az EUtagságra a június 78i népszavazáson. S bá r II. János Pál pápa is a belépés mellett foglalt állást, elképzelhető, hogy a pünkösdi hosszú hétvégén túl kevesen járulnak az urnákhoz, s nem lesz meg a referendum érvényességéhez szükséges 50 százalékos részvételi arány. Ha a lengyelek elbotlanak a küsz öbnél, bejuthatnak a parlamenti kiskapun, a tavasz óta kisebbségben kormányzó Millerkormányra azonban biztos bukás vár. Igaz, talán akkor is, ha az utolsó pillanatban mégis a vártnál többen mennek el szavazni. Brüsszelben bizakodnak, hogy a lengyelek me ggyőző többséggel állnak ki az uniós csatlakozás mellett. A 39 milliós Lengyelország a belépésre váró tíz ország közül a legnagyobb, s ha a felkészülés során a lengyelek gyakorta sereghajtók is voltak, felvételük stratégiai jelentőségű az unió számára. Szá mos nyugateurópai vezető, köztük Tony Blair brit kormányfő utazott el Lengyelországba, hogy a belépés mellett érveljen. Nem hiányozhatott Günther Verheugen, az EU bővítési biztosa, akit a Gazeta Wyborcza című liberális napilap a 2003. év emberévé választo tt. A kampány finisében, e hét közepén Gerhard Schröder német kancellár is megjelent Varsóban, hogy "igen" szavazat leadására bíztassa az ingadozókat. Kwasniewski elnök másfél hónapja járja az országot és győzködi honfitársait. Számos látványos programot szerveztek a lengyelek, május 10én, az Európanapon megtartott Schumanfelvonuláson az első sorban menetelt az államfő és felesége, Jolanta Kwasniewska, mellettük Leszek Miller kormányfő, s a kabinet EUügyi minisztere, Danuta Hübner. Május végén tartottá k meg az Eurojuwenalia rendezvényeit, köztük az "Európa felé vezetünk" autós felvonulást. A kampány utolsó három hetében a lengyel közszolgálati csatornák 25, az országos rádió 45 órányi műsoridőt biztosított a pártoknak, hogy kifejtsék érveiket a csatlako zás kérdésében. Az EUcsatlakozás mellett tette le a voksot Wojcziech Jaruzelski tábornok, aki nemrégiben az AP hírügynökségnek adott interjújában úgy fogalmazott, az 1981es szükségállapot a "kisebbik rossz" volt Lengyelország számára, így kerülhették el a szovjet megszállást, s ha nem lett volna a szükségállapot, Lengyelország ma nem állhatna az EUbelépés küszöbén. Lech Walesa volt köztársasági elnök, a lengyel Szolidaritás legendás egykori vezetője egyszemélyes EUpárti kampányt folytatott: szerinte Len gyelországnak nincs jobb választása, mint belépni az unióba, s kihasználni a csatlakozás nyújtotta fejlődési lehetőségeket. Bár a közvéleménykutatások bíztatóak, Varsóban mégsem zárják ki a kellemetlen meglepetést. A CBOS májusi felmérése szerint a megkér dezettek 79 százaléka akart részt venni a népszavazáson, közülük 69 százalék mondta azt, hogy biztosan elmegy szavazni. Az áprilisi adatokhoz képest 6 százalékkal nőtt az EUcsatlakozást támogatók száma, s 7 százalékkal csökkent az ellenzőké. A szavazni sz ándékozók mindössze 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nemmel akar voksolni. A népesség egészét tekintve 66 százalék csatlakozáspárti, 18 százalék ellenzi a belépést. De hát a magyarok is azt válaszolták a közvéleménykutatóknak, hogy elmennek szavazni, mé gsem tették, s Szlovákiában is csak szűkösen lépték át az 50 százalékos küszöböt. A referendumok sorában a lengyelországi az első, ahol a csatlakozás ellen jelentős, a parlamentben is képviselt politikai erők aktívan kampányoltak. A populista Andrzej Leppe r vezette "Önvédelem" nevű radikális parasztszervezet, s a katolikus "Lengyel Családok Ligája" egyaránt a csatlakozás ellen kampányolt. Szerintük Lengyelország, s különösképpen a kétmilliós parasztság csak veszíthet a belépéssel, s a lengyelek csupán "máso dosztályú" tagok lesznek az unióban. A belépés elleni érveket sokáig hangoztatta a katolikus rádió, a Radio Maryja, amely csak a május 19én elhangzott pápai üzenet után változtatott a hangnemén. Ha meglesz az 50 százalékos részvételi arány a szombatvasár napi referendumon, az nem utolsósorban a katolikus egyházfő állásfoglalásának lesz köszönhető, vélik sokan Lengyelországban. II. János Pál pápa aznap audiencián fogadta Kwasniewski elnököt, s lengyel zarándokok előtt kinyilatkoztatta: "Európának szüksége van Lengyelországra, Lengyelországnak szüksége van Európára". A lengyel klérus korábban ellentmondásosan foglalt állást a csatlakozás kérdésében, Jozef Glemp bíboros, a lengyel katolikus egyház feje például tavaly év végén követelte, hogy az abortusz kérdé sében az EU ismerje el a szigorú lengyel álláspontot. Csakhogy a felvetés utólag, a csatlakozási tárgyalások lezárása után hangzott el. Kwasniewski keményen lobbizik a konventben, hogy az európai alkotmányban tegyenek említést Európa keresztény gyökereiről . Ezt szorgalmazza II. János Pál is. A lengyel püspöki kar
