Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-05
kiterjesztéséről szóló passzust, de az ezzel kapcsolatos kétoldalú megállapodást az Orbánkormánynak nem sikerült megkötnie a román kormánnyal. Ráadásul a memorandum több helyen ellentétbe került az Országgyűlés által elfogadott kedvez ménytörvénnyel, amelyet már csak ezek miatt is meg kell változtatni. HVG: A módosítás azonban igencsak elhúzódott, holott a választási győzelem után azt ígérték, egyik első dolguk lesz a törvény és a memorandum ellentmondásainak tisztázása. Miért váratott ez ennyit magára? Sz. V.: Két választás állt előttünk: vagy gyorsított menetben módosítjuk a törvényt, vagy csak az európai szervezetekkel és a szomszédos országok kormányaival folytatott alapos konzultációk után vesszük elő. A határon túli magyar szerve zetek megkérdezése után ez utóbbi mellett döntöttünk, ám ekkor már nyár volt, majd jöttek a szlovák parlamenti és a magyar önkormányzati választások, s halasztódtak a konzultációk. Mint később kiderült, a szlovák fél a hazai pártokkal és a határon túli sze rvezetekkel közösen tavaly novemberben kidolgozott változatot sem fogadta el. A fő kifogásuk korábban az volt, hogy Szlovákia területén magánszemélyeknek ne juttassunk támogatást, mert ez a belügyeikbe való beavatkozás lenne. Találtunk egy megoldást, amely lehetővé tenné, hogy szervezetek is igényelhessék ezt az oktatási támogatás címén futó összeget, s azt feltételeztük, ebbe belemennek. Tévedtünk. Ezután nem sokkal Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa is levélben fogalmazta meg a törvénnye l szembeni fenntartásait. Ezért az év végén megint újra kellett gondolnunk mindent. HVG: A decemberi kormányhatározatban még az szerepelt, a módosításokat úgy tervezik végrehajtani, hogy az EU állampolgáraira ne terjedjen ki a törvény hatálya. Azóta felül vizsgálták ezt az elképzelésüket? Sz. V.: Igen. Az egyeztetések során kiderült, hogy akkor lehet EUkonform a törvény, ha nem csak etnikai alapon nyújt kedvezményeket. Át kellett lépnünk azt az elvet, hogy a törvény csak a magyarok számára ad kedvezmények et, az EUban ugyanis nem lehet két hasonló státusú egyén között különbséget tenni. Például egy kolozsvári magyar iskolába járó román gyerek miért ne kaphatná meg azt az oktatási támogatást, amit magyar nemzetiségű diáktársa megkap? HVG: De az EUban is l ehetséges egy kisebbségnek kulturális identitása megőrzése céljából támogatást nyújtani. Egységes uniós politika pedig a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban végképp nincs. Sz. V.: Az igaz, hogy az unióban a kisebbségekkel kapcsolatos normák nagyon lazák, s nincs általános kódex sem. Ám ha egy ilyen módosítás nem sérti a törvény eredeti céljait, akkor miért ne vegyük figyelembe ezt a kívánságot? Ha az EU azt mondja, ez annak a közösségnek az elve, amelyhez mi csatlakozni kívánunk, akkor ezt az érvet komolya n kell venni. HVG: A le gnagyobb vitát nem is az egyes kedvezményekkel kapcsolatos kérdések váltották ki, hanem egy kifejezés megváltoztatása: kimarad a szövegből az egységes magyar nemzetre való utalás. Mi a baj azzal, ha a törvény ezt az összetartozást kifejezésre juttatja? Sz . V.: Mi is megszavaztuk a törvény elfogadásakor e kifejezést, s számunkra akkor világos volt: ez azt jelenti, hogy a Kárpátmedencei magyarság az EU keretei között fog összekapcsolódni, tehát nem a 20. századi, háborúkkal teli utat választja. Megmarad a h atár, de légiesül. Az előző kormány azonban - éppen az egyeztetések elmulasztása miatt - nem tette teljesen világossá szomszédaink számára, hogy nem a történelembe való visszafordulásról van szó; semmi olyasmit nem akarunk, ami sérti a szomszédos államok s zuverenitását. Amikor Szlovákia vagy Románia a törvény területenkívüliségét teszi szóvá, amögött az a félelem vagy gyanú is meghúzódhat, hátha valami mást akarnak a magyarok, mint ami a törvény deklarált célja. Az új megfogalmazással, miszerint ez a törvén y a magyar nemzethez tartozás erősítését szolgálja, amelynek kifejezetten a nyelvhez és a kultúrához tartozás az apropója, nem sérülnek a jogszabály eredeti céljai. HVG: Verheugen tavaly decemberi levelében egyenesen az áll, hogy az előző megfogalmazás a politikai kötődés látszatát veti fel egy másik szuverén állam polgáraival szemben. Mennyire vették figyelembe ezt a véleményt a mostani módosításkor?
