Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-25
Szintén furcsa – még ha nyilvánvalóan teljesen más megítélés alá esik is – a jogszabálymódosítás körül csapott fideszes hajcihő. Hiszen világos, hogy mindaz, amit Orbán Viktorék a „státustörvény megmentése” örvén művelnek, valójában pártpolitikai kármentési kísérlet. A Fidesz tudniillik akkor is alaposan odako zmált ezzel a jogszabállyal, ha nem árasztották el Magyarországot a román munkavállalók, ahogyan azt a szocialisták prognosztizálták. Jól emlékezünk még rá: a státustörvényt a Fidesz annak idején édes gyerm ekeként mutatta be az országnak – és a párt láthatóan még mindig nem hajlandó tudomásul venni, hogy val ó- jában torzszülöttet segített a világra. Ez akár é rthető is volna, ám annál inkább megbocsáthatatlan, hogy a Fidesz státusügyben most pápábbnak akar látszani a pápánál. Éspedig kizárólag azért, hogy eredeti konce pciójának kudarcát leplezze. Ezért aztán egy védhetetlen törvény mellett próbál tábort szervez ni. Nem is teljesen sikertelenül, ha a MÁÉRTcsúcson tanúsított bátorságától megrettenő MDF gyors visszatáncolását vesszük alapul. Ezért aztán Orbán tényleg elmondhatja: a státusvitában nem maradt magányos. Különösen azok után, hogy néhány erdélyi magyar e gyházi vezető ugyancsak felsorakozott mögé. De megérie ez a hatalmas ügybuzgalom? Hiszen napjainkra világossá vált, hogy a kisebbségi ügyek me goldását illetően a mai Európában nincs külön magyar út. Az ezzel kapcsolatos fideszes elképzelések homo kra épül tek. Éppen a státusmódosítás körüli több mint egyéves kutyakomédia szolgálhat e tekintetben intő példaként. Ennek belátása aligha várható azonban ellenzéki oldalról, legalábbis a dolgok pillanatnyi állása szerint. vissza Délk eleteurópai kilátások [20030625] Habár a délkeleteurópai régió országai egyre hatékonyabb gazdaságpolitikai lépéseket tesznek a külföldi működőtőkeösztönzés, továbbá a vállalkozók és kisvállalatok támogatása terén, az eddiginél jóval többre van szüks ég a befektetéseket és az üzletmenetet érintő olyan területeken, mint a verseny, az üzleti körny ezet, valamint az adminisztratív akadályok lebontása – szögezi le egyebek között az OECD egy jelentése. A szervezet adatai szerint tavaly a régióba 3,8 milliárd dollárnyi külföldi működőtőke érkezett, ez mintegy 10 százalékkal elmarad a rekordévnek tartott 2001es esztendő eredményétől, ám jó teljesítményként értékelh ető az FDIáramlás globálisan mélyülő válsága közepette. Az OECD szakértői úgy látják, a régió továbbra is dinamikus gazdasági növekedésre számíthat egy viszon ylag stabil makrogazdasági környezetben, ám több országának gyorsítania kellene a gazdasági reformokat. A beruházások útjában álló akadályok lebontására is szükség van, véli a bécsi székhelyű Nemzetközi Gazd asági Tanulmányok Intézete (WIIW), amely elemzésében arra is rámutat, a régió országainak jellemzője a külföldi – javarészt európai uniós – bankok dominanciája. (Az ilyen pénzintézetek várhatóan további teret nyernek Magyarország és Szlovéni a uniós csatlakozásával.) E bankok nem szívesen hiteleznek a helyi üzleti köröknek, azon belül különösképpen tartózkodnak a kisvállalkozásoknak nyújtott kölcsönök nyújtásától. Az érintett országoknak is bőven akad teendőjük, szögezi le az OECD. A többi k özt szükség van arra, hogy a térség országai szüntessék meg a külföldi befektetők diszkriminálását, illetve arra, hogy javítsanak az általános befektetési környezeten. Ez lesz egyébként a témája a júliusban, Bécsben, a stabilitási paktum keretében rendezen dő rendezendő fórumnak is. (VG) vissza Kis magyar píárdiplomácia Magyar Nemzet „…a dolgot őt magát nézzük…” 2003. június 25. Szerző: Stier Gábor Medgyessy Péter szabadságra ment. Ehhez természetesen joga van, az azonban fe ltűnő, hogy a minisztere lnök rendszerint akkor vonja ki magát a közügyekből, amikor az országnak szüksége lenne egy döntésképes vezetőre. Ő azonban fittyet hány minderre, árvíz idején a Riviérán nyaral, most pedig a magyar külpolitika prioritásai szempon tjából hagyományosan fontos visegrádi egyeztetés elől tűnik el. Ismerve a kormány szempontjait, az már kevésbé lep meg, hogy a nemzetpolitika egyik alapkövét jelentő kedvezménytörvény módosításának
