Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-21
tanácsi elnök között világos munkamegosztás mûködik, amely kizárja a két poszt betöltőinek versengését. Továbbra is elfogadhatatlan ugyanakkor Magyarországnak, hogy ne legyen mindenkor szavazati joggal rendelkező biztosa. Hazánk továbbra is ragaszkodik az "egy ország, egy biztos” elvéhez, s ellenzi a tervezetnek azt a kitételét, amely szerint 2009től a testület kétszintûvé alakulna, s tagjainak egy része nem rendelkezne szavazati joggal – jelentette ki. Kovács László külügyminiszter lapunknak elmondta, hogy ha mindenképpen kompromisszumra kényszerülünk, a szavazati jogból akkor sem engedünk, maximum a tárcáról mondanánk le. A minősít ett többségi szavazásra vonatkozó javaslat – amely a tagállamok többsége mellett előírná, hogy az egyetértő országok lakosságának el kell érnie az uniós népesség legalább 60 százalékát – nem rossz elképzelés, de a magyar érdekeknek jobban megfelelne itt is az egyszerû többség – mondta a miniszterelnök. Hazánk azt a megoldást is támogatni tudná, hogy a jelenleg félévente változó elnöki rendszert egy olyan váltsa fel, ahol a szakminiszterekből álló tanácsok – ezek hozzák a jogszabályokat – elnöki posztját tö ltsék be felváltva a tagországok. Azt azonban tisztázni kell, hogy mit jelent a szövegben az, hogy a rotáció az országok "földrajzi és politikai jelentősége alapján” történik – mondta lapunk kérdésére a miniszterelnök. A magyar delegáció a konvent egyik na gy értékének tartja, hogy az megerősíti: Magyarországnak az Európai Parlamentben 24 képviselője lesz. A tanácsülés nem foglalkozott azzal, hogy az alkotmányról a tagállamok népszavazáson döntseneke. Ezt az EU nemzeti hatáskörbe tartozó kérdésnek tekinti. Budapest álláspontja az, hogy a magyar alkotmányos rend nem kívánja meg a népszavazást erről a kérdésről. vissza Európa szigorúbb határvédelmet akar Magyar Hírlap 2003. június 21. Szerzők: Rockenbauer Nóra, Gyükeri Mercéd esz Lehet, hogy rövidesen ismét lecserélhetik útlevelüket azok is, akik nemrég tíz évre váltották ki azt. Az EU amerikai nyomásra ugyanis új biztonsági elemekkel fogja ellátni a dokumentumot, bár uniós útlevél továbbra sem lesz. A csúcson döntöttek arró l is, hogy megszigorítják a külső határok őrizetét, és ebben a közösség segíteni fogja azokat, akikre ez a feladat hárul. Az EU vezetői megígérték, hogy minden eddiginél nagyobb erővel látnak neki az európai haderő fejlesztésének. Az EUcsúcs résztvevőit Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főmegbízottja tájékoztatta arról, honnan hová akar eljutni az unió, miközben megmutatja Amerikának, hajlandó áldozni a fegyverkezésre. Az európai védelmi stratégiáról szóló jelentést nagy tetszésse l fogadták a huszonötök, de az igazi próba majd az lesz, mikor Washington kezébe kerül a szöveg. Nem véletlen, hogy Solana sorra veszi a fontos pontokat az amerikai kül- és védelmi politika számára: a tömegpusztító fegyverek vagy a terrorizmus elleni harc kérdését. "Európa globális szerepet szán saját magának a világ védelmi politikájában” – áll a jelentésben, amely eddig egyedülálló módon felveti azt a kérdést, mit tegyen az unió, ha egy tagországát külső támadás éri. Kovács László szerint a dokumentum visszaigazolja az elmúlt hónapok magyar politikáját, amely a z EU – amerikai kapcsolatok fontosságát hangsúlyozva nem volt hajlandó választani a két fél között. A szaloniki tanács határozata is elvetette azt az elmúlt hetekben felmerült javaslatot, hogy az unió területén kívül telepítsenek táborokat az unióban menekü ltstátust kérők részére, bár NagyBritannia és Dánia kitart az elképzelés mellett. Medgyessy Péter megfontolásra érdemesnek tartja az elképzelést, melyet azonban szerinte először elfogadtathatóvá kell tenni. A közös határvédelem kérdését azonban a jelek s zerint végre megpróbálja igazán komolyan venni az unió, legyen szó csempészetről vagy illegális határátlépésről. A Földközitengeren próbaképpen beindított brit – spanyol tengeri határőrzés után 140 millió eurót szánnak a következő három évben arra, hogy er ősítsék a külső határok védelmét, 250 milliót pedig a harmadik országokkal való együttmûködésre. Az egységes európai határőrség azért még messze van, mivel többen is ellenzik, hogy idegen rendfenntartók mûködjenek a területükön. Magyarország viszont elfoga dhatónak tartaná a közös határőrséget – tudtuk meg Kovácstól. A terhek közös viseléséhez viszont már most ragaszkodunk, hiszen azokat is védjük majd, akiknek nem lesznek külső határaik. A határőrizetre megajánlott összegből 50 milliót az egységes vízumren dszer továbbfejlesztésére szán Brüsszel. Az ujjlenyomat és a szaruhártya alapján is ellenőrző vízuminformációk csererendszerének a
