Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-21
vitájába. Pénteken az unió új alkotmányos alapszerződését véglegesítő kormányközi (külügyminiszteri) konf erencia mandátuma volt a napirenden. A tagállamok a konvent által kidolgozott tervezetet jó kiindulópontnak tartják, de egy részük sokat, más részük csak keveset változtatna rajta. A külpolitikai témakör főszereplője az Európa – Amerika viszony erősítése vo lt, erről javasolnak egy új keretszerződést is. Ez viszonylag gyorsan létrehozna egy transzatlanti közgyűlést (törvényhozók állandó egyeztető fórumát), valamint „középtávon” a szabadkereskedelmi övezetet is az USA, Kanada, Mexikó és az EU között. A csúcsta lálkozó – az elmúlt hónapok megosztottságának nagyrészt véget vetve – szoros és folyamatos stratégiai együttműködést ajánl Amerikának a terrorizmus és a tömegpusztító fegyverek ellen. Ennek jegyében a 25ök keményen felszólították Iránt: azonnal engedje el lenőrizni nukleáris létesítményeit. Atomintést kapott ÉszakKorea is. A háromnapos EUcsúcs ma külön konferenciát tart az úgynevezett NyugatBalkánról. Ezen Albánia, Macedónia, Horvátország, Szerbia, Montenegró, és BoszniaHercegovina egyértelmű ígéretet kap: ha teljesítik a feltételeket, akkor felveszik őket az unióba. Bulgária és Románia viszont már jövő májusig lezárhatnak a csatlakozási tárgyalásokat, hogy 2007ben bekerülhessen. A következő belépő 2013 körül Törökország lehet, de a törökök a bolgárokk al és a románokkal ellentétben az alkotmányozó korányközi konferencián még megfigyelőként sem vehetnek részt. Közben könnygázgránátok és homokból gyúrt „ágyúgolyók” párbajává fajult az uniós csúcstalálkozón a rohamrendőrök és a tüntetők összecsapása. Mind két oldalt körülbelül kétkétezer ember képviselte. Néa Marmarosz faluban, az uniós csúcsnak helyet adó üdülőkomplexumban a rohamrendőrök először csak letaszigálták a hegyoldalról a tüntetőket, majd a strand homokjára érve könnygázgránátokkal próbálták szé toszlatni az egyre dühösebb tömeget. Magyarország javasolni fogja, hogy az EU új alkotmányába kerüljön be a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogainak védelme – jelentette be Medgyessy Péter a szaloniki uniós csúcsértekezleten. A Népszabadság kérdé sére válaszolva Kovács László külügyminiszter elmondta: a magyar kormány erről konkrét szövegtervezetet is benyújt, valamint szövetségeseket keres az indítvány elfogadtatása érdekében. Kovács szerint a példaszerű nemzetiségi politikát folytató uniós tagáll amok, például Finnország, Belgium fontos partner lehet ebben. Medgyessy hozzátette: felvetését Jacques Chirac francia köztársasági elnök nyilvánosan és hivatalosan támogatásról biztosította. Ugyanígy tett az unió soros elnöke, Kosztasz Szimitisz görög korm ányfő is. Medgyessy ismertette az unió alkotmányozásával kapcsolatos magyar álláspontot: e szerint Budapest ragaszkodik a tagállamok teljes egyenjogúságának, valamint az intézmények közötti egyensúly fennmaradásához. Ennek jegyében ahhoz is ragaszkodik, h ogy az unió „kormányában”, az Európai Bizottságba továbbra is minden egyes tagállam jelölhessen egyegy biztost, és azok mindegyikének legyen szavazati joga. (A jelenlegi tervezet rotálná a szavazati jogokat.) Magyar részről azt szeretnék, hogy az Európai Bizottság elnöke erős hatáskörű legyen. A kormányközi Európai Tanács állandó elnöke hatáskörét viszont tisztázni kell, és a poszt létrehozásáról is csak az után kellene dönteni, miután biztosra lehet venni: nem lesz verseny és zavar a két elnök között. Me dgyessy kifejtette: Magyarország abban érdekelt, hogy az unióban az egyenjogúság mellett a szolidaritás, vagyis a rászorulók segítése, és a működőképesség is fennmaradjon. Ennek alapján vizsgáljuk majd azt is, hogy mit és hogyan támogatunk a miniszteri tan ácsok átszervezésének ügyében. Budapest egyébként az alkotmányozás vitáiban szorosan egyeztet majd az osztrák kormánnyal. A magyar kormány szerint az alkotmányozó kormányközi konferenciával nem kellene sietni, hanem jövő májusig meghozni a kiegyensúlyozot t döntéseket. Ez különösen nehéz lesz a tagállamok közötti voksolási arányszámok meghatározásában. A minőségi szavazattöbbség esetében például hazánk nem 60, hanem 51 százalékos küszöböt javasol. További kérdésekre válaszolva Medgyessy elmondta: beszélt po rtugál kollégájával, a Kereszténydemokrata Internacionálé nagy vihart kavart lisszaboni nyilatkozatáról is. A
