Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-19
23 megválaszolatlan kérdés közül néhányat egy brüsszeli svéd diplomata, akinek kormánya határozottan ellenzi a brit tervezetet. Míg Ausztria mellett Dánia és Hollandia is erősen t ámogatja a javaslatot, Svédországon kívül Németország is hevesen ellenzi. Otto Schily német belügyminiszter úgy véli, a táborok nem csökkentenék, hanem szaporítanák a menedéket kérők számát. Megfigyelők szerint a németek csupán így "fizetik" vissza a brite knek azt, hogy amikor a kilencvenes években Németország küszködött Európában a legtöbb balkáni menekülővel, London elzárkózott a terhek közösségi megosztásától. A miniszterek megállapodása híján a héten az uniós tagállamok és tagjelölt országok kormányfői nek szaloniki csúcstalálkozója dönt arról, hogy közösségi keretek között megindulhate valamiféle kísérleti tábor felállítása. A britek már jelezték, ha a közösségi áldás elmarad, az "elszántak koalíciója" - a britdánhollandosztrák szövetség - maga kere s majd partnert a kezdeményezéshez. Kérdés azonban, hogy találnake vállalkozó országot Kelet, illetve DélEurópában. Románia brüsszeli képviseletén a HVG kérdésére azt válaszolták, a bukaresti kormányt egyelőre senki sem kereste meg ilyen kéréssel. "Ha e rre sor kerülne - folytatódott a válasz , valószínűleg akkor is csak olyan javaslatot vizsgálnánk meg érdemben, amely uniós bélyeggel ellátott borítékban érkezik." vissza A kritika kritikája - Vihar a lisszaboni CDIhatároza t körül HVG 2003. június 19. Szerző: Poór Csaba A Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) igyekszik távol tartani magát attól a belpolitikai vihartól, amelyet a magyar kormányt a szabadságjogok megsértésével vádoló lisszaboni határozata okozott. Közben a z MSZP, illetve a FideszMPSZ egymást okolja az országot rossz színben feltüntető okmányért. Német bújócska "A CDI nem vádolja sem Magyarország kormányát, sem lakosságát azzal, hogy ott nincs demokrácia" - áll a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) ügyvezető titkárának közleményében. A HVGhez is eljuttatott dokumentumot azután fogalmazta meg Antonio LópezIstúriz, aki egyben az Európai Parlament konzervatív pártjait összefogó Európai Néppárt (EPP) főtitkára is, hogy Magyarországon belpolitikai vihar t kavart a CDI végrehajtó bizottságának június 4ei, lisszaboni ülésén elfogadott határozat, amely élesen bírálja a polgári és politikai szabadságjogok magyarországi helyzetét. A CDI a határozattal a tömegtájékoztatásban kialakult állapotokat kívánja elíté lni, mert a volt magyar miniszterelnöktől, a szervezet egyik alelnökétől, Orbán Viktortól, illetve egyik magyarországi tagpártjától, a FideszMPSZtől kapott információ szerint a sajtó a kormány érdekeinek nyomása alá került - áll egyebek között a kommünik ében, amely egyszersmind hangoztatja: a nemzetközi szervezet ki akar maradni a magyarországi belső vitákból. Valószínűleg ezzel magyarázható, hogy LópezIstúriz nem kívánt válaszolni a HVGnek az arra vonatkozó kérdésekre, milyen körülmények között hagytá k jóvá a határozatot. A politikus korábban még hajlandó volt nyilatkozni a Magyar Hírlapnak, és szavaiból kiderült, hogy a határozatot "bemondásra" fogadták el - miként azt a dokumentum egyébként külön is jelzi , a szöveget Orbán javaslatára szavazták meg , valóságtartalmát pedig nem ellenőrizték. A portugál miniszterelnök kabinetje sem kommentálta a történteket, mondván: José Manuel Durao Barosso, aki ugyancsak a CDI egyik alelnöke, a jobbközép irányzatot képviselő portugál kormányzó párt, a szociáldemokra ták (PSD) vezetőjeként vett részt a lisszaboni tanácskozáson. A HVG lisszaboni tudósítójának jelentéséből azonban kiderül, a PSD részéről Mário David, a CDI ügyvezető titkárának helyettese, egyben a kormányfő külpolitikai tanácsadója az Expresso című, teki ntélyes portugál hetilapnak azt mondta, sem a portugál, sem a - CDI elnöki tisztét is betöltő - spanyol miniszterelnök, José María Aznar nem írna alá olyan dokumentumot, amely az EU számára alapvető kérdésekben megkérdőjelezi a helyzetet egy jövendőbeli ta gországban. Mário David szerint az ügyet magyar belpolitikai célokra használták fel.
