Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-19
13 biztos, hogy végül magyar cégektől kérnek szakembert, hiszen az amerikaiaknak más országo k vállalataival is jó kapcsolatuk van, s döntéseiknél politikai szempontok alapján is rangsorolják az országokat. Algériában, Kazahsztánban vagy éppen Irakban egyébként már nincs arra igény, hogy ott egy külföldi cég teljes stábbal felvonuljon. Mindössze az ott hiányzó szakértelmet kívánják megvásárolni. Adott egy projektnél egy szűk szakmai létszám, amely a világszínvonalú technológiát képviseli, és annak megvalósításáért felel (Irak esetében ezek az amerikaiak), alatta egy olyan társaság, amely a konkrét kivitelezést végzi (itt lenne helye a Vegyépszernek és más hazai vállalatoknak), és végül vannak a feladat tényleges megvalósítói. Az utóbbiak 80 százalékát mindig az adott ország adja. A Vegyépszer ugyanakkor továbbra is jelen van Kazahsztánban a Tengiz chevroil és a Bechtel cégekkel. Algériában is újabb tenderfelhívásokat kapott csőfektetésre, útépítésre, olajipari létesítmények felújítására és karbantartására, vagyis hagyományos profiljaiban. A külföldi teljesítést ma már arányában nem tartja soknak Tím ár Gyula. Korábban, amikor évi 20 milliárd forint körül volt a társaság bevétele, annak a fele származott külföldről, viszont az azóta megnőtt árbevételben a külpiac már kisebb súlylyal szerepel. A 810 milliárd forintos exportbevétel azonban várhatóan az idén is meglesz. Magyarországon is folytatódnak a vállalat útépítései, energetikai beruházásai, de dolgozik a cég a szerelőiparban is. Megbízói közé tartozik a BorsodChem, a TVK és a Mol is. Legnagyobb hazai építőipari fővállalkozói tevékenysége a magasép ítésben a Paskál lakópark, ahol 1300 lakás épül, 23 ezer négyzetméteren közösségi létesítmények épülnek. Mintegy 500600 fő talál otthonra a nyugdíjasok házában. E beruházásokkal várhatóan 300 új munkahely létesül. Mindez zöldövezetben, legfeljebb 24 emel etes épületekkel. Az alapkőletétel a közelmúltban történt. vissza Több önjelölt pályázik az Európai Unió elnöki címére Népszava 2003. június 19. Szerző: Halmai Katalin Sok idő eltelik, mire döntés születhet az EU új intézmén yeinek létrehozásáról. De Brüsszelben máris megkezdődött a találgatás arról, hogy ki lehet az unió állandó elnöke, külügyminisztere és a brüsszeli Bizottság első embere. "Felejtsék el, én német külügyminiszter akarok lenni" - így hárította el Joschka Fis cher azt a kérdést, hogy mit szólna ahhoz, ha őt jelölnék az Európai Unió első külügyminiszterének. Főnöke, Schröder kancellár azonban gondol a jövőre, egyesek már azt is tudni vélik, hogy Fischer utódjának a jelenlegi bővítési biztost, Günter Verheugent s zemelte ki. Ám Brüsszelben azt rebesgetik, hogy Verheugen is kinézte magának az uniós külügyminiszter posztját. Rajta kívül állítólag csak Jeorjiosz Papandreou görög tárcavezető kacsingat az új pozícióra. Általános vélekedés szerint Joschka Fischer esély ei nem rosszak. Nem csak azért, mert sokszor bizonyította európai elkötelezettségét és jártasságát a külügyek terén, hanem azért is, mert az EU legnagyobb tagállamának kijár legalább egy magas hivatal az újjáalakuló brüsszeli hierarchiában. Különösen, ha i gaznak bizonyul a szóbeszéd, és az Európai Unió első állandó elnöke egy kis vagy közepes tagállam polgára lesz. Például Anders Fogh Rasmussen, a kellemes modorú és külsejű jelenlegi dán kormányfő, aki kezdettől fogva rokonszenvezett az Európai Tanács áll andó elnöki posztjának létrehozására tett javaslattal. Lehet, hogy megtetszett neki az állás, amelyet 2002 második félévében töltött be? Tevékenységéért, különösen a csatlakozási tárgyalásokat lezáró koppenhágai csúcs levezényléséért, annyi dicséretet zseb elt be a sajtótól és uniós kollégáitól, hogy természetes, ha eszébe jut az újrázás lehetősége. De emlegetik a lehetséges jelöltek között a viszonylag újoncnak számító volt finn kormányfőt, Paavo Lipponent és a hajdani holland miniszterelnököt, Wim Kokot is . Ám meglehet, hogy a könnyebb súlycsoportba tartozó jelöltek nehézsúlyú kihívókkal találják magukat szembe az uniós ringben. A hírek szerint két nagy tagállam első számú vezetője is startol a tisztségre: José María Aznar spanyol és Tony Blair brit kormány fő. Rontja az esélyeiket, hogy az iraki háború idején szembementek a többség akaratával, és elkötelezték magukat az Egyesült Államok mellett. Aznar ugyan tagadja, hogy pályázna a posztra, de 20052006ig, az alkotmány életbe lépésének lehetséges időpontjái g még változhat a véleménye. A londoni Downing Street lakójának pedig valószínűleg
