Reggeli Sajtófigyelő, 2003. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-06-14
A mai napig sem a kormánynak, sem a magukat függetlennek nevező jogvédő civilszervezeteknek nincs (nem volt) igényük arra, hogy nyilvános álláspontjuk legyen a történések kapcsán. Hallgatnak. Pedig az emberi szabadságok, az alapve tő polgári és politikai jogok tiszteletben tartása, szükség esetén védelme mindannyiunk elemi érdeke. E kiadványunkban közzétett Jelentést az elmúlt egy esztendő történései alapján állítottuk össze. A Jelentés tartalmazza az Emberi Jogok Egyetemes Nyilat kozata megszületésének 54. évfordulójára elkészített összeállítást is. (megjelent: Magyar Nemzet, 2002. december 17.). Jelentés az emberi jogok magyarországi érvényesüléséről (2002. május - 2003. május) I. A SZEMÉLY INTEGRITÁSÁNAK TISZTELETBEN TARTÁS A "Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni." (Az ENSZ által elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 7. Cikke) "Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságr a. Senkit sem lehet önkény esen őrizetbe venni vagy letartóztatni." (Egyezségokmány 9 Cikke) "A szabadságuktól megfosztott személyekkel emberségesen és az emberi személyiség veleszületett méltóságának tiszteletben tartásával kell bánni." (Egyezségokmány 10. Cikke) "Senkit sem lehe t alávetni a magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak." (Egyezségokmány 17. Cikke) 1. Megalázó bánásmód 2002. októberének elején a rendőrség őrizetbe vett egy kétgyermekes középkorú családanyát, aki az előző kormány által létrehozott egyik közhasznú társaság igazgatója volt. A rendőrség az illetővel szemben, a társaság költségvetésből származó pénzek hűtlen kezelésének gyanúja miatt indított eljárást. A rendőrségi fogdába történő bef ogadáskor, sőt később ismételten az illetőt megmotozták, meztelenre vetkőztették, és a motozás kiterjedt a testüregek átvizsgálására is. A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 15. § (1) bekezdése értelmében "a rendőri intézkedés nem okozhat olyan há trányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával". A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 104. § (2) bekezdése szerint "a motozás előtt az érdekeltet fel kell szólítani, hogy a keresett tárgyat önként adja elő". A rendő rségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet 16. § (1) bekezdése szerint mind a motozás, mind annak a testüregek átvizsgálására kiterjedő módja nem kötelező előírás, csupán "szükség esetén", illetve "indokolt esetben" foganatosítható rendő ri intézkedés. Megállapítható tehát, hogy az adott rendőri intézkedés szükségtelen és aránytalan, és mint ilyen, az eljárás alá vont személlyel szemben emberi méltóságot sértő, megalázó volt. Parlamenti interpellációra adott válaszában a belügyminiszter a BM fenti rendeletére hivatkozva kifejtette, hogy az adott vizsgálaton minden őrizetbe vett személynek "át kell esnie", ami nem felel meg a valóságnak. Nem tisztázódott, hogy a hűtlen kezelés bűncselekményének gyanúja miatt folyó eljárásban miért merült f el annak indokoltsága, hogy az illető személy testüregeit (szeméremtestét) is átvizsgálják. (Az illető személlyel szemben a büntetőeljárás folyamatban van.) 2. Önkényes fogvatartás A I/1. alatti eset kapcsán a megalázó bánásmód "szükségszerűen" párosul t a rendőrség általi fogvatartás elrendelésével. Utóbbi alaptalanságát mutatja, hogy az ügyészség két nap után megszüntette az illető személy őrizetét. Vagyis komoly kétségek merülnek fel aziránt, hogy a fogvatartás elrendelése megalapozott volte, vagy c supán a befogadás során tanúsított megalázó bánásmód és ezzel a megfélemlítés lehetőségét biztosította. (Az illető személlyel szemben a büntetőeljárás folyamatban van.)
