Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-14
szerezte meg a legtöbb tanácsosi helyet - derült ki a román közigazgatási minisztérium kedden nyilváno sságra hozott közleményéből. Romániában vasárnap 22 településen polgármestert, 11 településen pedig új tanácsot (önkormányzati testületet) választottak. A hivatalos eredmények szerint tíz településen az első fordulóban sikerült megválasztani a pol gármestert: közülük nyolcan a PSD, ketten pedig az RMDSZ jelöltjei voltak. A második fordulóba az RMDSZ két jelöltje jutott. A Bihar megyei Paptamásiban a második fordulóba az RMDSZ 482 szavazatot kapott jelöltje mellett a PSD ugyancsak magyar nemzetis égű jelöltje jutott 442 szavazattal. Az önkormányzati testületekbe összesen 119 új tanácsost választottak. Közülük 40 a PSD, 26 pedig az RMDSZ jelöltje volt. A többi román parlamenti párt közül a Nemzeti Liberális Párt 15, a Demokrata Párt 12, a Na gyRománia Párt 6 tanácsi helyet szerzett. vissza Pozsony: uniós kampányzáró NSZ • 2003. május 14. • Szerző: Szilvássy József E hét végén félre kell tenni a pártpolitikai érdekeket, lényegtelenek a kormánypárti és az ellenz éki megfontolások is, mert pénteken és szombaton Szlovákia és minden polgárának a jövőjéről döntünk. Ezért kérjük polgárainkat, hogy vegyenek részt a hazánk európai uniós csatlakozásáról meghirdetett népszavazáson – olvasható abban a felhívásban, amelyet m ind a hét szlovákiai parlamenti párt elnöke aláírt. A pártvezetők tegnap Schuster államfő társaságában kampányzáró sétára indultak Pozsony belvárosában, ahol beszélgetéseken kérték fel a járókelőket, hogy menjenek el szavazni. Később a közéleti személyiség ek az egyik belvárosi cukrászdában ültek le beszélgetni a vendégekkel. Ide eljött Michal Kovác volt államfő is, aki hét esztendő után állt szóba és fogott kezet Vladimír Meciarral. Tegnap este a szlovák államfő rádió- és tévébeszédben ugyancsak az urnákh oz szólította a polgárokat. – Az idősebbek jórészt gyermekeik sorsáról, a fiatalabb nemzedékek pedig önmaguk jövőjéről döntenek – hangsúlyozta Schuster. A legfrissebb felmérések hatvanöt százalék körüli részvétellel és az igen szavazatok elsöprő többségéve l számolnak. Ám a politológusok – éppen a magyarországi történésekre hivatkozva – ennél óvatosabbak. Ők is feltételezik azonban, hogy ötven százaléknál nagyobb lesz a részvételi arány, ami az eredményes népszavazáshoz szükséges törvényes feltétel vissza Kérdőjelek az EPstátus körül NSZ • 2003. május 14. • Szerző: Munkatársunktól Lehet, hogy mégsem lesz olyan vonzó az euroképviselői státus a magyar politikusok számára, ha az itthoni egyéni mandátumról le kell mondani. Az Európai Parlamentbe (EP) delegált magyar megfigyelőcsoport 24 tagját az Országgyűlésben jelen lévő pártok jelölték ki. Ez a jelölési folyamat meglehetősen zökkenőmentesnek bizonyult, amit sokan a kormánypártok nagyvonalúságára (mások éppen ellenkezőleg: gy engeségére) vezetnek vissza. Tény, hogy az MSZP és az SZDSZ nem ragaszkodott a többséghez a delegációban, megelégedett az 5050 százalékos képviseleti aránnyal a parlamenti többség és kisebbség között. A megfigyelői státusból következik, hogy a magyar kép viselők nem kapnak szót az EP plenáris ülésein, a megfelelő bizottságok és frakciók munkájába azonban bekapcsolódhatnak. Ez az állapot egészen a következő parlamenti választásokig, vagyis 2004 tavaszáig tart majd. Akkor nálunk is teljes jogú európai parlam enti képviselőket választ az ország. Számuk 24 marad; a szavazás – összhangban az európai parlamenti előírásokkal – pártlisták alapján történik majd. A választás részleteiben még nem állapodtak meg az országgyűlési pártok.
