Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-13
A népszavazásnak azért nincs kötelező ereje, mert a szlovák alkotmány az ügydöntő referendumot csak arra az esetre írja elő, ha Szlovákia egy államszövetségbe lépne be - magyarázta a miniszterelnök. Ennek ellenére Dzurinda nagy jelentőséget tulajdonít a népszavazás intézményének, mert úgy ítéli meg, hogy az azon való magas rés zvétel Szlovákia "komolyságát és szavahihetőségét" növelné. Barroso az egyetemi hallgatók előtt Portugália csatlakozásból származó előnyeit ecsetelve arról beszélt, milyen jelentős szerepet játszott hazája fellendülésében az Európai Unióhoz való csatl akozás, s hogy Szlovákia a belépés után akkor tud majd jól megbirkózni a feladataival, ha a szlovák parlament pártjai között a csatlakozás kérdésében jelenleg fennálló egyetértést a későbbiek során is sikerül megőrizni. vissza Magyar premier az Európai Parlamentben NSZ • 2003. május 13. • Szerző: Füzes Oszkár Ahogy a brüsszelifőépületekben, egyelőre Strasbourgban is szűkösen jut hely az újoncoknak. Első ízben vesznek részt a magyar – egyelőre megfigyelő – képviselők is az E urópai Parlament plenáris ülésén, bár nem mind a huszonnégy tudott elmenni Strasbourgba. A jövőre belépő új tagállamokból érkezetteket (hatvankilenc a néppárti, 58 a szocialista, 13 a liberális frakciót erősíti) Pat Cox, az EP elnöke üdvözölte tegnap délut án. Aztán megkezdődött a rutinmunka, immár frakciónként különkülön. A plenáris ülés napirendjén szokás szerint több tucat pont szerepel. Irak, költségvetés, energetika és török emberi jogok mellett olyan is, amely még közelebbről érint bennünket: az EP át tekinti a húsok füstölésének és fűszerezésének szabályozási tárgykörét is. Szó lesz az üdülés munkahelyi támogatásáról, a vámhivatalok együttműködéséről és a légiirányításról is. Ahogy a brüsszeli főépületekben, egyelőre Strasbourgban is szűkösen jut hely az újoncoknak. Az elzászi városba való átutazgatás egyre több eurohonatya számára fölösleges fizikai és anyagi terhelés, ám Franciaország ragaszkodik ahhoz, hogy Strasbourg, amely valóban a francia – német megbékélés egyik jelképe, uniós székhely maradjon. Ám a közlekedési és elszállásolási feltételek nemigen javulnak, sőt. A város polgármestere azonban még bővíteni is akarja a nemzetközi szerepet: a héten itt fogadják el a régiós fontosságú városok együttműködési nyilatkozatát, hazánkból Pécs és Debrecen ré szvételével. A bővítés haladását mutató újabb hír, hogy az EPben dolgozó baloldali pártszövetség, az Európai Szocialista Párt még a héten felveszi a jövőre belépő új tagállamok szocdem pártjait. Hazánkból az MSZP kerül be az ESZPbe. vissza Vujanovic, a szürke eminenciás − Portré "Papírforma" győzelem született a hétvégi montenegrói elnökválasztáson: aligha lepett meg ugyanis bárkit is, hogy Filip Vujanovics minden riválisát maga mögé utasította, méghozzá jelentős előnnyel. Jellemző, hogy több mint harminc százalékot vert a második helyen végzett, s az ellenzéki liberálisok által indított Miodrag Zsivkovicsra. Az már persze más kérdés, hogy az ezüstérmes így is győztesnek érezte magát: mondván, Vujanovics 63 százalékos eredmé nye jelentős, 25 százalékos visszaesés a korábbi elnökválasztásokon elért eredményekhez képest. Vujanovics tehát befutott, igaz, módfelett rögös út vezetett az államfői székig, hiszen a montenegrói alaptörvény módosításához volt szükség ahhoz, hogy végre köztársaságának első embere legyen: a korábbi elnökválasztások azért bizonyultak eredménytelennek, mert rendre ötven százaléknál kevesebben járultak az urnákhoz. A részvételi arány ugyan most is valamivel ez alatt maradt, de a montenegrói parlament - okulv a az eddigi tapasztalatokból - a közelmúltben eltörölte a részvételi küszöböt. Filip Vujanovics megválasztása annak a jele, hogy tovább erősödik a korábbi montenegrói elnök, Milo Djukanovics hatalma, aki tavaly óta a köztársaság miniszterelnöke. Az újdon sült elnök mindig is Djukanovics odaadó hívének számított. Sokan csak bábnak tartják, már csak azért is, mert nagy jóindulattal sem nevezhető színes, kreatív egyéniségnek. 1954. szeptember 1jén született Belgrádban. Iskoláit a crna gorai Niksicsben végezt e, majd a jugoszláv fővárosban, a jogi karon szerzett
