Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-05
Veszélybe kerülhet a visegrádi országok eg yüttműködése azután, hogy Václav Klaus, két hónappal ezelőtt beiktatott cseh elnök kijelentette: számára sokkal fontosabb a szomszédokkal való együttműködés, mint a visegrádi csoporttal. Miközben tehát a visegrádi államok vezetői szüntelenül azt hangoztatj ák, arra törekednek, hogy a szoros kapcsolatokat az európai uniós csatlakozás után is megőrizzék, a jelek szerint nem elképzelhetetlen, hogy a visegrádi kooperáció npjai megvannak számlálva. Az uniós csatlakozási tárgyalások koppenhágai finisében is egyér telművé vált, hogy a visegrádi országok, Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország együttműködése bizonyos körülmények között már távolról sem olyan erős. A csúcs előtt ugyan közös egyeztetést tartottak ezen államok vezetői, ám amikor már a lega próbb részletekig menő kérdések kerültek napirandre, az egyes országok - érthető módon - a saját érdekeiket védték az unióval szemben, ez pedig óhatatlanul is ahhoz vezetett, hogy bizonyos kérdésekben más visegrádi államok érdekeivel is szembekerültek. E ttől függetlenül a visegrádi együttműködésnek az Európai Unióban is lehetne jövője, s ebben megmaradt az egyetértés ezen országok állam- és kormáníyfői között. Céljuk az, hogy a Benelux államokéhoz hasonló szövetséget kössenek. A tavaly decemberi szlovákia i csúcs alkalmával Medgyessy Péter miniszterelnök kijelentette: "Úgy látjuk, az együttműködés folytatásában mind a nlgy ország érdekelt. Ahogy az unión belül a Benelux államok is egyfajta közösséget alkotnak, úgy a négy visegrádi ország is ilyen közösségké nt kívánja megjeleníteni magát az EUn belül." Az utóbbi hónapokban a visegrádi államok több miniszteri szintű egyeztetést tartottak. A visegrádi országok együttműködésének szorgalmazásában különösen fontos szerepet játszott Václav Havel cseh elnök, akin ek február elején járt le államfői megbízatása. Utóda, Václav Klaus, a Polgári Demokrata Párt tiszteletbeli elnöke ugyanakkor a jelek szterint más nézeteket vall a kérdésről. Egy minap megjelent interjújában úgy nyilatkozott: Csehország számára fontosabb a szomszédokkal való együttműködés, mint a visegrádi csoporttal. Mint fogalmazott: "Csupán azt akarom mondani ezzel, hogy számunkra nem jelentősebb a Magyarországhoz fűződő viszony, mint a Németországhoz vagy Ausztriához fűződő". Szerinte a visegrádi együtt működés inkább "politikai játék", s hiányoznak a konkrét tervek. "Egy ilyen tervezetet azonnal hajlandó lennék támogatni" - mondta. Klaus kijelentése nem meglepő, hiszen a kilencvenes években kormányfőként módfelett hűvösen kezelte a visegrádi együttműködé s kérdéskörét. Neki is volt szerepe abban, hogy akkoriban nyugvópontra jutott a V4ek együttműködése. (Emiatt azonban természetesen nem őt, hanem Vladimír Meciart terheli a fő felelősség, akivel mindenfajta kooperáció lehetetlennek bizonyult.) Nem osztja Klaus nézeteit Cyril Svoboda cseh külügyminiszter, aki szerint Csehország külpolitikáját a kormánynk kell meghatároznia, nem pedig az államfőnek. A két politikus véleménye alapvetően tér el külpolitikai kérdésekben. Svoboda egyenesen kijelentette: "Klaus n em érti Európát, és felszínes véleményeket mond róla". vissza Népszavainformáció Európai Mádl Ferencet! Egyre valószínűbb, hogy jövőre Joschka Fischer, az 1946ban Budakesziről kitelepített hentes fia lesz az Európai Unió külügyminisztere. Május elsejétől a mi külügyminiszterünk is. Ô képviseli majd a 25 tagállamot az unión kívül, kínai kereskedelmi tárgyalásokon, moszkvai csúcson, washingtoni protokollon. És Kovács László? Neki, vagy a finn, a belga, a spanyol, a le tt külügyminiszternek csak Európa marad? Kíváncsi lesz rájuk még valaki a Fehér Házban, miután Mr. Európát, a mi Jóskánkat meghallgatták? Íme egy kérdés, amely rámutat mindazokra a nehézségekre, amelyekkel az új európai alkotmány megszövegezői szembesülne k. A 25 tagú Európai Unió már nem működtethető a régi módon, de minden új intézmény, új poszt létrehozása sért valamilyen érdeket. Az új, erős külügyminiszteri tisztség például a maga 128 leendő EUnagykövetségével komoly kihívás a tagállamok diplomáciáján ak. De a nyáron véglegesítendő alkotmánytervszövegnek legalább ebben a pontjában egyetértés van.
