Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-09
Tendenciaszerűen, évről évre nő Magyarországon a külföldiek számára kiadott, legfeljebb egy évre szóló munkavállalási engedélyek száma. Öt évvel ezelőtt év es szinten 24 ezer ilyen munkavállalási engedélyt adtak ki a munkaügyi központok, 2000ben már 40, tavaly pedig már több mint 50 ezret. A Magyarországon dolgozó külföldiek száma az uniós csatlakozással tovább nőhet, hiszen a jelenlegi tagállamok – valamint a velünk együtt újonnan csatlakozó országok – munkavállalói engedély nélkül dolgozhatnak Magyarországon 2004 májusától. Létszámuk megfigyelését emiatt a jövőben nem lehet az engedélyezési eljárásra alapozni. A Foglalkoztatási Hivatal adatai helyett így előreláthatólag az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egyénenkénti nyilvántartásából lehet majd statisztikai adatokat nyerni a külföldi munkavállalók számára vonatkozóan – tájékoztatta a Világgazdaságot Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal irodavezető je. Engedélyeket a legnagyobb számban tavaly a romániai munkavállalók kaptak: közel 31 ezret. Az ukrán munkavállalók 6600at kaptak, ezt követte a szlovákoknak kiadott engedélyek száma (3100). Az EU tagországaiból jövők számára – elsősorban osztrákoknak, németeknek és franciáknak – 2600 engedélyt ítéltek meg a munkaügyi központok. A fenti adatok, valamint a magas, átlagosan 20 százalékos szlovák munkanélküliségi ráta azt valószínűsíti, hogy a szlovák munkavállalók csatlakozásunkat követően a jelenleginé l nagyobb számban képviseltetik majd magukat a magyar munkaerőpiacon. Az osztrák és a német szigorítás a külföldi munkavállalásban gondolkodó szlovák állampolgárokat szintén hazánkba terelheti. Ha azonban létszámuk zavart okozna a hazai munkaerőpiacon, a c satlakozási tárgyalásokon született megállapodás értelmében Szlovákiával szemben piacvédő intézkedéseket vezethet be Magyarország – emlékeztetett Lázár György. Húszharminc ezer főnyi szlovák munkavállalónál már megfontolandó a munkaerőpiac védése – felelt e arra a kérdésre, hogy az említett intézkedés bevezetése mekkora létszámnál lehet indokolt. Valószínűtlennek tartja azonban, hogy ezt a számot elérik. Bár a lengyel munkavállalók elenyésző számban képviseltetik magukat Magyarországon – tavaly néhány száz kapott munkavállalási engedélyt – , a magas népességszám és magas mobilitási hajlandóságuk miatt esetükben is növekvő jelenlétre számíthatunk, elsősorban a németországi korlátozások időtartama alatt. A harmadik országból jövőket – így például a román vagy az ukrán állampolgárságúakat – csatlakozásunk után továbbra is munkavállalási engedéllyel lehet foglalkoztatni. Az engedély kiadásának feltétele, hogy az adott munkakör betöltéséhez egy hónapon át nem talál a munkaügyi központ és az adott munkáltató megfe lelő, magyar állampolgárságú dolgozót. Az azonban egyelőre nyitott kérdés, hogy ez a szabály változike oly módon, hogy a magyar munkavállalókhoz hasonló prioritást kapnának az uniós állampolgárok a harmadik országokból jövőkkel szemben a külföldinek szóló munkavállalási engedély kiadását megelőzően – felelte felvetésünkre a Foglalkoztatási Hivatal irodavezetője. A határon túli magyaroknak az egyebek közt a magyarországi munkavállalását könnyíteni hivatott kedvezménytörvény keretében kiadott, három hónapr a szóló munkavállalási engedélyek száma elenyésző. Az előző esztendőben még az ezret sem érte el. Ennek egyik oka az lehet, hogy az idegenrendészeti eljárás miatt hosszadalmas procedúra előzi meg a viszonylag rövid időre szóló engedély megadását, másrészt a három hónapos munkavállalásból várható keresetet viszonylag nagy költségek is terhelik – mondta Lázár György. Egyébként a másik legális csatornán, a román – magyar kétoldalú kormányközi egyezmény keretében is mindössze nyolc román állampolgárságú személy j ött Magyarországra dolgozni 2002ben. vissza Ternyák Edit Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné
