Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-08
A rendfenntartó erők átalakításával párhuzamosan megkezdődött a hadsereg vezetésének az átszervezése is. A reform első lépéseként április közepén a védelmi minisztérium irányítása alá került a katonaság által működtetett két titkosszolgálat. A hadügyi tár ca élén pedig a Gyingyics egykori szövetségeseként számon tartott Borisz Tadics DSZalelnök áll, aki a napokban újabb, egyelőre nem részletezett reformokat helyezett kilátásba. A katonai titkosszolgálatokat is elérték egyébként az őrizetbe vételek: a legma gasabb rangú lefogott személy Aco Tomics, az egyik szolgálat parancsnoka volt. A rendkívüli állapot kihirdetése és feloldása között eltelt negyvenkét napban a hatóságok mintegy ötezer személyt hallgattak ki, és kétezernél is több azoknak a száma, akik ell en eljárást indítottak. Az utóbbi hetekben nemcsak a Gyingyicsgyilkossággal kapcsolatos rejtélyek oldódtak meg (HVG, 2003. április 10.), hanem fény derült egyebek mellett arra is, kik ölték meg 2000 nyarán Ivan Sztambolics volt szerb miniszterelnököt, aki t az ellenzék akkor fel akart kérni a Miloseviccsel szemben álló erők vezetésére. Az ügy egyébként már a vádemelésig jutott, és a végrehajtók mellett ott szerepel a vádlottak listáján a jelenleg a hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) előtt álló Milosevics is, aki a hatóságok szerint utasítást adott egykori mentora megölésére. Ugyanakkor úgy tűnik, Belgrádnak egyáltalán nem sürgős a felelősségre vonás: a legelső perek szeptemberben kezdődhetnek el. A sajtószabadság korlátozását is jelentő rendkívüli állapot fe loldása után a Zsivkovicskormánynak - a Gyingyicsgyilkosság hátterének felderítése ellenére - komoly ellenzéki és sajtótámadásokra kell felkészülnie. A bírálatok elsősorban arra irányulnak, hogy a DOSZ saját hatalmi bázisának növelésére, a független médi a megfélemlítésére és az ellenzék lejáratására is igyekezett felhasználni a rendkívüli állapotot. A kampány fő célpontja a Vojiszlav Kostunica volt jugoszláv államfő vezette Szerb Demokrata Párt (DSZSZ): a Gyingyicsgyilkosságban való részvétel vádjával őr izetbe vettek közt ott van Kostunica egyik tanácsadója, Rade Bulatovics is. A DSZSZ szerint a Bulatovics ellen felhozott vádak teljesen alaptalanok, ezért a párt politikai fogolyként beszél a lefogott tanácsadóról. "Egyértelmű, hogy a letartóztatás célja a DSZSZ és a párt elnöke elleni támadás" - áll a DSZSZ múlt héten kiadott közleményében. Részben a sajtószabadság és így a nyilvánosság korlátozásának tulajdoníthatóan az utóbbi hetekben jelentős változások zajlottak le a pártok népszerűségében. A DSZ - év ek óta először - átvette az elsőséget a DSZSZtől, és a választóknak mintegy egyötödét tudhatja maga mögött. De Kostunica híveinek jelentős része a közvéleménykutatások szerint csak elbizonytalanodott: már nem szavaznának ugyan a DSZSZre, ám nem állnak a DSZ mögött sem. A magukat korábban semlegesnek tartók táborában viszont nőtt a DSZ és jelentősen visszaszorult az ugyancsak az NT előtt álló Vojiszlav Seselj vezette, szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt (SZRSZ) támogatottsága. A politikai erő viszonyok átrendeződése azonban akár vissza is fordulhat - figyelmeztetnek elemzők, akiknek igazát alátámaszthatja, hogy a rendkívüli állapot feloldásával egy időben megállt a DSZ népszerűségének a növekedése. Szerintük a DSZSZ abban reménykedhet, hogy az életében nem igazán népszerű Gyingyics kezdeményezte reformokat a lakosság többsége túl gyorsnak és fájdalmasnak tartotta, így - ha Zsivkovics kitart a változtatások mellett - hamar elpárologhat a bűnőzök elleni kemény fellépés hozta népszerűségnövekedés. Gyengíti ugyanakkor a DSZ ellenzékét, hogy Jugoszlávia megszűnte után (HVG, 2003. február 8.) a hivatalát elvesztő Kostunica gyakorlatilag kiszorult a médiából. A közhangulat változékonyságával a DSZ is tisztában van, amit az is mutat, hogy a párt nem kez deményezte a 2004 végén esedékes parlamenti választások előrehozatalát. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné
