Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-31
arra építette, hogy a módosítási vitában maga mellé állíthatja a kisebbségi pártok teljes körét, és ezzel „nem zetietlen szerepbe” kényszeríti a Medgyessykormányt. Ezzel szemben a Fidesz maga szigetelődött el. A folyamatban ismereteink szerint mindvégig kulcsszerepe volt Markó Bélának. E tekintetben a Fidesz legnagyobb taktikai baklövésének éppen az bizonyult, ho gy a párt a státusvita legkritikusabb időszakában állt ki nyíltan a Markószárnnyal szemben fellépő Tőkés László és csapata mellett. Az RMDSZ szakadásának fideszes bátorítása általános megítélés szerint szarvashiba volt, és döntően meghatározta az RMDSZce ntrum státustörvénnyel kapcsolatos álláspontját. A Fidesz elmagányosodása a májusi MÁÉRTtanácskozáson tetőzött, amikor is a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt mellett csupán két jelentéktelen határon túli szervezet tette le a garast. Fideszes forráso k szerint egyébként az elszigetelődés veszélyét Németh Zsolt érzékelte, és ő személy szerint állítólag hajlott is volna a tanácskozás zárónyilatkozatának aláírására. Ezt a lehetőséget azonban Orbán és főleg a MÁÉRTon személyesen is megjelenő Kövér László mereven elvetette. Ami a szomszédos országok kormányait illeti, a jelekből ítélve Medgyessyék igazán problematikusnak eleve csupán Pozsony magatartását ítélték. Dzurindáék mindvégig egészében elutasították a törvényt, és minden igyekezetük arra irányult, hogy ez semmilyen módon ne vonatkozzon Szlovákiára. Az áprilisi szakértői megbeszéléseken – e merevséget látva – magyar részről azt javasolták, hogy a további egyeztetésekbe vonják be az EBESZt is. Pozsony világossá tette: valójában nem egyeztetni akar a törvényről, hanem a státusmódosítást és az egész jogszabályt kívánja megtorpedózni. Ezért tartják most puszta képmutatásnak magyar részről, hogy szlovák oldalon azon sajnálkoznak: a módosító normaszöveg kormányzati jóváhagyásával – úgymond – „megszűnt a té r, hogy a két kormány megállapodjon a megoldás kereséséről”. A magyar parlamenti pártok külügyminisztériumi közlés szerint minden szövegváltozattal idejében megismerkedhettek, és ezekről kifejthették véleményüket. Az MSZP csak kisebb módosító javaslatokka l élt. Érdekesen alakult az MDF álláspontja. Ez ugyanis kezdetben teljesen elutasító volt, később viszont, látva, hogy a határon túliak kedvezően fogadják a módosító csomagot, a párt magatartása fokozatosan felpuhult (ebben a hírek szerint szerepet játszot t egy Kovács – Dávid egyeztetés is). Csupán a Fidesz tartott ki mindvégig amellett, hogy a státustörvényhez legfeljebb az általuk kidolgozott módosítási elképzeléseknek megfelelően lehet hozzányúlni. Észrevételeit a Fidesz ötoldalas levélben foglalta össze. Ha a párt kitart a mostani elutasító álláspontja mellett, valószínűleg egyedül marad az Országgyűlés státusvitájában; ezzel viszont szembekerül a határon túli magyar pártok túlnyomó részével – és értelemszerűen egy táborba találja majd magát a kedvezménytö rvényt ugyancsak elvető Dzurindáékkal. Vagyis a Fidesz ugyanolyan helyzetbe kerülhet, mint annak idején az SZDSZ, amikor egyedüli pártként nem szavazta meg a kedvezménytörvényt. vissza Magyar – román biztatás Belgrádnak Népsza badság • 2003. május 31. • Szerző: Munkatársunktól Közös koszorút helyezett el a néhai szerb miniszterelnök, Zoran Djindjics sírján Kovács László magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter. A két politikus tegnap érkezett Belgrádba, ahol fogadta őket S zerbia és Montenegró elnöke, Szvetozar Marovics és Zoran Zsivkovics szerb miniszterelnök, majd tárgyaltak vendéglátójukkal, Goran Szvilanovics külügyminiszterrel. A hármas külügyminiszteri találkozón Kovács és Geoana jelezte: készek átadni tapasztalataik at SzerbiaMontenegrónak, amelyeket az EUval folytatott csatlakozási tárgyalásokon és a teljes jogú tagságra való felkészülés során szereztek. A magyar és a román külügyminiszter abban bízik, hogy ezzel a gesztussal is segítik Szerbia és Montenegró euroat lanti integrációját. A háromoldalú találkozón szó volt a térségbeli együttműködés fejlesztéséről, a szubregionális és a határ menti együttműködésről is.
