Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-30
döntéshozó Tanács által meghozott uniós szintű jogszabályok csak akkor léphetnek életbe, ha azokra az Európai Parlament (EP) is áldását adja. Az EP jóváhagyja (vagy elutasítja) az Európai Bizottság elnökének kinevezését. A jelenleg 626 fős t estület a tíz országra kiterjedő bővítés után 732 tagúra emelkedik. A készülő alkotmánytervezet 700 főben korlátozza az EP létszámát, egy tagállam legkevesebb négy képviselőt küldhet a testületbe. Kétszeresére bővül azoknak a közösségi politikáknak a kör e (ilyen például a mezőgazdaság), amelyekben az Európai Parlament együttdöntési jogokat kap. Az EP választja meg az Európai Bizottság elnökét. Magyar álláspont: Magyarország egyetért az EP jogköreinek növelésével, és támogatja azokat a törekvéseket, amely ek azt célozzák, hogy a nemzeti törvényhozások az eddigieknél több tájékoztatást kapjanak az Európai Parlament tevékenységéről. MINISZTERI TANÁCS Az Európai Unió legfontosabb döntéshozó szerve, amely a tagállamok szakminisztereiből áll. Jelenleg nyolc for mációja (pénzügyi, mezőgazdasági, versenyjogi stb.) működik, amelyek tevékenységét a külügyi tárcavezetőkből álló Általános Ügyek Tanácsa koordinálja. A testületek elnöki posztját a féléves soros elnökséget adó ország illetékes minisztere tölti be. A Minis zteri Tanácsban a döntések javarésze egy meglehetősen bonyolult számításon alapuló, minősített többségi szavazással születik. Egyegy határozat elfogadásához nem csak a szavazati súlyok többsége, hanem a tagállamok nagyobb részének az igen szavazata, valam int az EU- lakosság 62 százalékát képviselő országcsoport jóváhagyása szükséges. Az alkotmánytervezet ötre korlátozza a tanácsi formációk számát, és létrehozza a kizárólag jogszabályalkotással Törvényhozó Tanácsot. Az elnöki teendőket rotációs rendszerben az egyes tagállamok látják el, legalább egy éven át. A Külügyminiszteri Tanács ülésén az Európai Unió külügyminisztere elnököl, aki egyben az Európai Bizottság alelnöke. Egyszerűsödik a minősített többség kiszámítása, egyegy döntés jóváhagyásához elegend ő a tagállamok többségének és az Unió legalább 60 százalékát képviselő országoknak az igen szavazata. Tovább szűkül azoknak a területeknek a köre, amelyek egyhangú döntést igényelnek. Magyar álláspont: Magyarország támogatja az EUkülügyminiszteri poszt l étrehozását. Erről konszenzus van a konventben. Magyar elképzelés szerint a kulcsfontosságú tanácsok élére érdemes lenne állandó elnököket választani, a szaktestületek irányítását pedig a rotációs alapon cserélődő tagállamok mellett a társelnökként működő bizottsági tagokra bízni. EURÓPAI TANÁCS A tagállamok állam, illetve kormányfőiből álló testület, amely egyedévente ülésezik. Meghatározza az EU stratégiai céljait, az általános politikai irányvonalat. Gyakran kicsinyes alkudozások színtere, mivel a megá llapodásra képtelen tagállamok az Európai Tanács színe elé viszik ellentéteiket. Elnöke a soros elnökséget adó ország miniszterelnöke. Ha a jelenlegi rotációs rendszer fennmaradna, a 25 tagú EUban az egyes tagállamok 12 évenként váltanák egymást az elnöki székben. Az alkotmánytervezet megszünteti a rotációs rendszert, helyette létrehozza az Európai Tanács állandó elnöki tisztét. Az elnököt töb bségi szavazással választják meg a tagállamok jelenlegi vagy már leköszönt állam, illetve kormányfői közül. Az lehet jelölt, aki legalább két évet eltöltött hivatali posztján. Mandátuma két és fél évre szól, de egyszer újraválasztható. Az Európai Tanács e lnöke szervezi a testület munkáját, és képviseli az uniót a nemzetközi színtéren. Magyar álláspont: Magyarország, egységben a kis és közepes tagállamokkal, ellenzi az Európai Tanács állandó elnöki tisztének létrehozását, mert úgy véli, hogy az megbontaná az intézmények közötti egyensúlyt, és elsősorban a nagy tagállamok érdekérvényesítését szolgálná. A rotációs rendszert a csoportos elnökség valamilyen formájával támogatja fölváltani. EURÓPAI BIZOTTSÁG Az unió végrehajtó testülete, amely betartatja a köz össégi vívmányokat. Kizárólagos joga, hogy uniós szintű jogszabályokat kezdeményezzen. Elnökét a tagállamok állam- és
