Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-29
A Fidesz és néhány határon túli szervezet makacsságán kívül a többi kisebbségi magyar képviselő a konszenzusra törekvés jegyében érvelt. Érdekesebb azonban a markánsabb ellentétekre je llemző elutasító érvelés. A Fideszt képviselő Németh Zsolt szerint javaslataiknak csak mintegy a felét fogadták el. Leginkább két módosítást nehézményeznek. Egyrészt azt, hogy a preambulumban hangsúlyozott közös nemzeti összekapcsoló jelleget más – a közös Európára való utalásnak inkább megfelelő – megfogalmazásban tartalmazza. Vagyis maradjon meg a magyar érzületet megtestesítő volta. Kifogásolta azt is, hogy a magyarigazolvány hatálya nem terjed ki a környező országokban élő magyarokra saját országukban, annak az előnyeit csak Magyarországon élvezhetik. Nehéz megérteni, hogy annak a kormányzatnak a képviselője, amely annak idején elmulasztotta a törvénytervezetet az Európai Unióval egyeztetni, most veszi a bátorságot az ilyen kifogásokhoz. Orbán Viktor és Nastase román miniszterelnök 2001es megegyezése tartalmazta azt, hogy a törvényt idővel módosítani fogják. Csakhogy a Fidesz feledni látszik a megállapodásnak ezt a pontját, és azokat ösztönzi, akik tiltakoznak bármilyen változtatás ellen. A kisebbségi magyarság képviselőit is biztatja, hogy ragaszkodjanak az eredeti szöveghez. Noha egyértelmûen sem ők, sem a kisebbségi képviselők nem tudnak tanácsot adni arra, hogyan lehet azt elfogadtatni mindazokkal, akik nem akarják elismerni határon túli érvényét. Érdekesnek mondható, hogy a végül egyetértő nyilatkozat olykor ellentétes kívánságoknak tett eleget, ami a felek eltérő körülményei miatt adott okot nézetkülönbségekre. A magyarul tanuló diákok és tanító pedagógusok segélyezésére vonatkozóan az RMDSZ példá ul azt kérte, hogy a segélyösszeg közvetlen a címzetthez jusson el, míg a szlovákiai MKP igénye az volt, hogy lehetőség legyen ennek a szülők és pedagógusok révén a folyósításra. Nem kis eredmény, hogy az ilyen és ehhez hasonló kívánságok egyeztetésére is lehetőséget talált az értekezlet. Medgyessyék – lényegében az Orbánkormányzat hibájából – harapófogóba kerülnek. A Fidesz ahelyett, hogy igyekeznék megoldást találni nemzetközi síkon, a néppárt európai fórumain a mai kormányzatot igyekszik befeketíteni, a kisebbségek előtt pedig mossa kezeit. Jellemző gesztus volt Németh Zsolt romániai körútja, amikor az erdélyi magyarságnak mondta el kifogásait, ahelyett hogy – mint képviselő és a parlamenti külügyi bizottság vezetője – az Országgyûlés színe előtt adott volna hangot nekik, ahol a koalíció válaszolhatott volna. A legkonstruktívabb talán az Emberi és Állampolgári Jogok Franciaországi Magyar Ligáját képviselő Méray Tibor zárszava volt. Ô hangot adott afölötti örömének, hogy a magyar testületek Szerbiában és Szlovákiában kormányzati tényezők, és Erdélyben szorosan támogatják a román kormányzatot, mert ilyen pozitívum a magyar történelemben még magyar érdekek védelmében nem fordult elő. Óvott attól, hogy az európai méretû egyesülés elveit ne fogadjuk el, mert akkor óhatatlanul elszigetelődünk. Talán ez volt az értekezlet leginkább megszívlelhető véleménynyilvánítása. vissza Sz. Nagy Csaba író, Budapest VITA A MÁÉRTON A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) négyéves történetébe n először fordult elő, hogy a résztvevőknek nem sikerült konszenzusra jutniuk: a FideszMPSZ, valamint két kisebb határon túli szervezet (a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt) nem egyezett bele a kedvezménytörvé ny módosításába (HVG, 2003. május 24.), így a zárónyilatkozatot sem írta alá. Az MDF viszont úgy döntött, ha a jelentősebb határon túli szervezetek jóváhagyják a tervezetet, akkor ő is - bár alapvetően nem ért vele egyet - jobbnak tartja a tavaly novemberi Máértülésen elfogadott változatot. Ezt azonban sem Szlovákia, sem az európai uniós szervezetek nem támogatták, ezért a kormány most alapvetően az európai kifogásokkal indokolta a státustörvény módosítását. A kormány reményei szerint az európai jóváhagyás birtokában ül majd össze júniusban a magyarszlovák alapszerződés szerint létrehozott, ám évek óta nem működő kisebbségi vegyes bizottság, s ekkor sikerül majd a szlovák kormány beleegyezését is megszerezni a tervezett törvénymódosításhoz. vissza
