Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-27
Magyar elsősök Szlovákiában NSZ • 2003. május 27. • Szerző: Daniss Győző Önmagában nem hír, hogy a következő tanévre előzetesen 4222 gyereket írattak be az első osztályba a szüleik. Az azonban figyelemre érdemes, hogy ezt Szlovákiában avégett tették, hogy a gyermekük magyar tanítási nyelvű iskolában vagy legalábbis magyar osztályban tanu ljon. Ez a szám szeptemberig még változhat, az elmúlt négy tanév tapasztalatai alapján valószínűleg valamicskét szaporodni fog. Nem utolsósorban a budapesti székhelyű Rákóczi Szövetség, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség, a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány folyamatos kommunikációs tevékenységének, az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásának, nem utolsósorban pedig a Rákóczi Szövetségből mintegy „kinőtt” huszonöt szlovákiai Célalapban önkéntes munkát vállalók fáradozásainak kösz önhetően. A Célalapok átfogják Szlovákia egész magyaroktól is lakott területét. A huszonötből huszonháromban – a csupán néhány tucatnyi „magyariskolás” elsőst számlálós pozsonyit és kassait nem számítva – évről évre növekszik a magyar iskolába beíratott e lsősök aránya (lásd diagramunkat). Igaz, a létszám nagyjából változatlan – figyelembe kell azonban venni, hogy a gyermekszám mind a szlovák, mind a magyar népességben csökken, a teljes magyar népesség létszáma pedig a legutóbbi népszámláláskor majdnem 10 s zázalékkal volt kisebb – az adott területen félmilliónál csak kevéssel több – az előző népszámláskor regisztráltnál. A szlovákiai magyar iskolák elsősei az idén is kapnak ajándék tanszercsomagot, a rászorulók a Célalapok javaslata alapján étkezési és – ha iskolájuk nem a lakóhelyükön van – utazási támogatást is. De talán nem is ez a legfontosabb. Hanem az, hogy a Célalap önkéntesei számon tartanak minden óvodáskorút, és szüleiknek amellett érvelnek, hogy gyermeküknek a magyar iskolát válasszák. vissza Törvényt módosított a MÁÉRT Ha nem is egyhangúlag, de nagy többséggel fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szombati hetedik ülése azt a zárónyilatkozatot, amely az európai követelményeknek és a szomszé d országok elvárásainak megfelelően módosítja a kedvezménytörvényt. Nemmel szavazott a Fidesz és két kisebb határon túli magyar szervezet képviselője. A végső változat figyelembe vesz több olyan indítványt, amelyet a magyar pártok és határon túli szervezet ek kértek. A zárónyilatkozat üdvözli azt a tényt, hogy áprilisban Athénban aláírták Magyarország Európai uniós csatlakozási szerződését, és szorgalmazza, hogy Budapest EUtagként hallassa hangját a határon túli magyarságot érintő kérdésekben. Leszögezi, hogy a kedvezménytörvénynek a bővítés után is érvényben kell maradnia. Az aláírók egyetértettek abban, hogy a magyarigazolvány szimbólikus jelentőségének semmilyen formában sem szabad sérülnie. A zárónyilatkozat végül arra szólítja föl a magyar parlamentet , hogy mielőbb hozzon döntést a kedvezménytörvény módosításáról. Az előzetes egyeztető megbeszélések után a MÁÉRTülés szombaton délután a magyar kormánypolitikusok beszédeivel kezdődött. Mádl Ferenc köztársasági elnök - a kormány véleményével és az EUel várásokkal ellentétesen - amellett emelt szót, hogy a kedvezménytörvény bevezetőjében továbbra is szerepeljen az "egységes magyar nemzet" kifejezés. Azt hangsúlyozta, hogy a törvény nem ellentétes az európai elvekkel, hiszen azok csak a negatív (hátrányosa n megkülönböztető) diszkriminációt tiltják, a pozitívat nem. Medgyessy Péter miniszterelnök beszédében - nyilvánvalóan az az ellenzéki pártoknak szóló célzásként - arra mutatott rá, hogy a napi politikai érdekeket alá kell rendelni az összmagyar érdekekne k. Ezek érvényesítését is szolgálja, hogy a kormány megemeli a határokon túliak támogatásának szóló költségvetést, szeptembertől pedig ezer diákkal elindítja Ady Endre ösztöndíjat, ezzel is segítve a magyar nyelvű oktatást.
