Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-23
A nagy német alapítványok a rendszerváltás idején irodát nyitottak Budapesten, s évente több százezer márkát költöttek magyarországi programokra. A demokrácia kiteljesedésév el azonban egyre kevesebb a keletközépeurópai támogatás, s noha az alapítványok presztízsokokból nem adták fel, csökkentett létszámmal működtetik itteni "főhadiszállásukat". A jövőre esedékes európai parlamenti (EP) választások előtt viszont minden bizon nyal megélénkül tevékenységük. Az európai pártok ugyanis hamarosan elkezdik a csatlakozó országokban is kampányukat - s nem mindegy, hogy a bővülő EPben melyik frakciónak nő avagy csökken a létszáma. Profik és muszájpolitikusok "Történelmileg úgy alak ult", hogy a pártok közül a szocialisták rendelkeznek a háttérintézmények legkiterjedtebb hálózatával. A rendszerváltozás idején az MSZMP megyei napilapjainak eladásából származó bevételből - 1991es áron 450 millió forintból - jött létre a József Attila A lapítvány. A szervezet folyóiratok és rászoruló fiatalok támogatása mellett egyre inkább az MSZP szakpolitikai műhelyeként tevékenykedik Barabás János, a Hungexpo vezérigazgatója - egykor a KISZ Központi Bizottsága, majd az állampárt Központi Bizottsága ti tkárának - irányításával. Ugyancsak régivágású káder az egykori pártiskolából kinőtt Villányi Úti Konferenciaközpont és Szabadegyetem Alapítvány vezetője. Antal János a nyolcvanas években az MSZMP budapesti bizottságának agitprop.osaként tevékenykedett, majd karrierjét az MSZPben folytatta, ahol 1998ban képviselőjelöltségig vitte. Az MSZP által létrehozott XI. kerületi intézményben az alapítvány időközben Általános Vállalkozási Főiskolát gründolt - így a szocialisták közvetve felsőoktatási intézmény fe lett is befolyással rendelkeznek. "Mivel a Politikatörténeti Intézetet kiemelten közhasznú szervezetként működik, s mint ilyen, pártot nem támogathat, nem mi fogjuk betölteni az MSZP mögött létrejövő új háttérintézmény szerepét" - mondta lapunknak Földes György. A főigazgató szerint azonban ebből nem következik, hogy stratégiai elemzésekkel, tudományos kutatásokkal ne segíthetnék a szocialistákat. "El kell azonban választani egymástól a napi pártpolitika támogatását, illetve a tudományos, elemző tevékenysé get" - mondta. Felvetésünkre, hogy a Politikatörténeti Alapítvány lapjaként megjelenő Egyenlítő című folyóirat tavasszal megjelent első száma többek között az MSZP megújulásáról közöl vitairatot, Földes azt mondta: a lap nem egyetlen pártnak, hanem az "öku menikus baloldalnak" akar munícióval szolgálni. Egyébként pedig, mint leszögezte, "az ideológia csak akkor politika, ha propaganda". A Párttörténeti Intézet utódaként az MSZP által létrehozott intézmény vezetőjének egyébként nem kell attól tartania, hogy a z új kezdeményezésre való hivatkozással kihúzzák alóla a talajt: a törvényjavaslat szerint ugyanis már meglévő alapítványt nem lehet a mostani célra átalakítani. Földes nem győzi hangsúlyozni: ez nem jelenti azt, hogy az új alapítvány megrendelőként ne ké rhetné már eddig is működő intézmények közreműködését. Alighanem a Fidesz háza táján is meglepetést okozna, ha az olyan, évek óta e területen - például a Stumpf István által vezetett Századvég Politikai Iskolában - tevékenykedő szakemberek nem kapnának sze repet a jobboldal háttérintézményében. Az 1993ban alapított intézet már eddig is kivette a részét a közéleti képzésben. "Erre azért volt szükség, mert a rendszerváltozáskor sok "muszájpolitikus" került a parlamentbe; olyan emberek, akik jogászként, történ észként, közgazdászként vetették magukat az ország ügyeinek intézésébe. Szükség volt azonban arra, hogy az intézményes, akkreditált képzésnek köszönhetően profi politikusok léphessenek színre" - mondta lapunknak Stumpf István. Szerinte egyébként a nyugate urópai alapítványok arra is alkalmasak, hogy a politikai feszültségek egy részét feloldják. Míg például az iraki konfliktus kérdéseit az országvezetők sokszor politikai alapon közelítették meg, harminc ország demokráciát támogató alapítványa tudományos kon ferencián tárgyalta meg, vajon lehete az iszlám világban nyugati típusú demokráciát létrehozni. (A március végén Párizsban tartott tanácskozáskozásra egyébként Magyarországról egyedül a - kiterjedt nemzetközi kapcsolatokat ápoló - Századvéget hívták meg.) Miként a német alapítványok egy része valamelyik kancellárról vagy miniszterelnökről kapta a nevét, úgy nálunk is kézenfekvőnek tűnik egy korábbi kormányfő ilyen értelemben történő megörökítése. Ez járt az MDF bizonyos köreinek fejében is, amikor felvetett ék: Antall József nevét viselje a párt háttérintézménye. Ez az ötlet azonban értesüléseink szerint nem váltott ki osztatlan lelkesedést. A néhai miniszterelnök fia, Antall György levelet írt Dávid Ibolya pártelnöknek, és közölte: nem járul hozzá, hogy az i ntézmény édesapja nevét kapja. A tiltás okai között szerepelhet, hogy míg a volt kormányfő másik gyermeke, Antall Péter politológusként évek óta az MDFben dolgozik, Antall György annak idején a fórumból kivált politikusok által létrehozott MDNP születésén él bábáskodott. Nem először ír egyébként levelet Dávid
