Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-22
között. Verheugen már tavaly novemberben kérte a feleket, ne nehezítsék a helyzetüket a cs atlakozási menetrendről döntő decemberi koppenhágai értekezlet előtt, azt pedig a szlovák és a magyar kormány is belátta, hogy a népszavazások idejére jegelni kell ezt a problémát. Az EU kívánalmaihoz igazított tervezet ellen a HVG információi szerint a R omániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) csak kisebb, pragmatikus kifogásai vannak, míg a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), a vajdaságiak és a kárpátaljaiak elvi ellenvéleményeket fogalmaztak meg (az utóbbi két kisebbségnek egyébként nem a törv ény módosítása okozza a legnagyobb problémát, hanem a novembertől bevezetendő vízum). Az elvi fenntartásokat az váltotta ki, hogy kivennék a preambulumból az "egységes magyar nemzet" kifejezést, és csökkentenék a magyarigazolványok szerepét. Az EU az egysé ges magyar nemzet kifejezésben olyan erős politikai kötődésre való törekvést lát, amellyel a törvény sérti a szomszéd államok szuverenitását. Ezzel szemben annak idején az Orbánkormány azt a nézetét hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet kulturálisan egységes , s ennek jogszabályi megfogalmazásának nincsenek politikai vetületei. A FideszMPSZ mindenesetre most azt javasolja majd a Máérten: maradjon meg az eredeti szöveg, s egészüljön ki a jelenlegi kormányjavaslattal, hogy az egységes nemzet kifejezés a "magyar kulturális örökséghez való kötődést" jelenti. A határon túli szervezetek megosztottak e kérdésben: az RMDSZ szokásos pragmatizmusával elfogadja az új szövegváltozatot is, míg a többi szervezet fontosnak tartja annak kinyilvánítását, hogy az általuk képvis elt magyarságot az egységes nemzet részének tartják. A magyarigazolványra a törvénymódosítás után nem lenne szükség a kedvezmények és támogatások mindegyikéhez. Ez azzal járhat, hogy ha kézzelfogható kedvezmények sem járulnak hozzá, az okmány teljesen elve szíti jelentőségét a határon túliak szemében. Ami a támogatásokat illeti, az RMDSZ is ellenzi a felsőoktatási diákkedvezményekkel kapcsolatos szigorítást. A törvény szerint ugyanis jelenleg a határon túli magyar diákok közül azok is jogosultak ezekre, aki k nem magyar nyelvű felsőoktatási tanintézménybe járnak, ám az új változat ezt nem tenné lehetővé. Hasonló szűkítő szabályt tartalmaz a javaslat a pedagógusok esetében is, s így ha valaki műszaki tárgyat oktat Romániában - mivel ott ez magyarul nem folyik , nem lenne jogosult a pedagóguskedvezményekre. Az évente négyszeri 90 százalékos utazási kedvezmény mellett a legnagyobb érdeklődést az évi 20 ezer forintos oktatási támogatás váltotta ki a határon túli magyar közösségekben. Romániában 36 ezer pályázat érkezett a támogatást igényelve tavaly december 15éig, ám ebből egyelőre mindössze 2 ezret fizetett ki a magyar kormány. Sőt úgy tudni, erre az évre nem áll rendelkezésre még a tavalyról elmaradt kiutalások fedezete sem, ám a határon túli szervezeteknek í géretük van a kormánytól arra, hogy ha több pénzt igényelnek, mint a betervezett 1,2 milliárd forint, a kabinet az Illyés Közalapítvány rendelkezésére bocsátja a pénzt. Ezentúl egyébként már az egygyermekes családok is igényelhetnék a támogatást, ám azt cs ak a szülői vagy pedagógusszervezeteken keresztül kaphatnák meg. Eredetileg Szlovákia kívánsága volt, hogy ez így történjen, a román hatóságoknak a családok közvetlen támogatásával kapcsolatban semmi kifogásuk nem volt. Szlovákia ugyanakkor láthatóan nem hatódott meg attól, hogy a magyar kormány akceptálta kérését, mert továbbra is ellenzi a státustörvény azon paragrafusait, amelyek szlovák területen nyújtanának támogatást az ottani magyaroknak, még akkor is, ha azt közvetítő szervezeten keresztül kapják m eg. Ezenkívül a pozsonyi kormány ellenzi a státusirodák ottani tevékenységét is. Ezen, elvinek nevezett álláspontjával akár még a mostani változatot is megtorpedózhatja a magyarok részvételével kormányzó Dzurindakormány, ami további nehézségeket okozhat a törvény uniós elfogadtatásában, mivel ott a két ország megegyezését várják el. A magyar kormány ezért láthatóan további időhúzásra játszik: szinte bizonyos, hogy már nem tudja a módosítási javaslatot benyújtani a tavaszi parlamenti ülésszakon. Ősszel a v iták elölről kezdődhetnek, s 2004. május 1jén viszont az EUcsatlakozásra hivatkozva ki lehet majd mondani, hogy a szlovákiai magyarokra ez a törvény már nem is vonatkozik. vissza Riba István
