Reggeli Sajtófigyelő, 2003. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-05-16
országának is. Ha ez a módosító törvény jó Európának, minden bizonnyal valamennyi szomszéd országnak is jó. Mv.- Kvarda József, a Felvidéki Magyar Koalíció Pártjának a szlovák kormányban államtitkári tisztséget is betöltő képviselője megfogalmazta, hogy azért csodálkozik egyébként a szlovák fél álláspontján, mert a szlovák kedvezménytö rvény olyan típusú előnyöket juttat a határon túl élő szlovákoknak, amilyeneket a magyar kedvezménytörvény nem. B.J.- Jól ismerem a szlovák kedvezménytörvényt, vagy ahogyan rövidítve nevezzük, amely időben meg is előzte a magyar kedvezménytörvényt, ugyana kkor azt is tudom, hogy Szlovákia európai uniós csatlakozásával párhuzamosan, nem utolsó sorban azért, hisz' olyan típusú előnyöket is biztosít, akár munkavállalás kapcsán, amire Kvarda úr hivatkozik, ezt át kell értékelni, tehát a ma hatályos szlovákiai k edvezmémytörvény minden bizonnyal Szlovákia európai uniós belépése után változásra szorul, sőt hírek vannak arról, hogy jelenleg dolgoznak e törvény átalakításán. Tehát ilyen szempontból én úgy látom, hogy a külföldi szlovákokról szóló törvény azokat a ked vezményeket, amelyekre Kvarda úr hivatkozik, nagyon rövid időn belül kénytelen lesz az ottani jogalkotó felszámolni. Mv.- BálintPataki Józsefet, a Határontúli Magyarok Hivatalának elnökét hallották. vissza Nem akar a többsé g EUelnököt − Vita a konventben az unió jövendő intézményeiről Milyen legyen a jövő Európájának intézményrendszere? Legyene az EUnak állandó elnöke, küldjöne minden tagállam biztost az Európai Bizottságba, bővüljeneke az Európai Parlament jogai? Err ől vitatkozott tegnap Brüsszelben az unió alkotmánytervezetén dolgozó konvent. Magyar álláspont szerint a megújulásra szoruló Európai Uniónak továbbra is a tagállamok egyenjogúságán kell alapulnia. A jelenlegi és leendő tagállamok kormányzati és parlamen ti képviselőit, valamint az uniós intézmények kiválasztott tisztségviselőit tömörítő 105 tagú konvent csütörtöki ülésén a már nagyrészt írásos formába öntött alkotmánytervezet legnagyobb vihart kavaró cikkelyei kerültek terítékre. Az intézményi vita valójá ban arról szól, hogy ki gyakorolja a hatalmat a kibővülő Európai Unióban. Az utolsó szó legyen a tagállamoké, vagy erősödjön az integráció nemzetek fölötti jellege? Mint a vitából kitűnt, a konventelnökség "forradalmi javaslatai" a döntéshozatali rendszer megújítására nem élveznek többségi támogatást. Nyíltan senki sem meri vagy bírja fölbillenteni a nagy és kis tagállamok, a nemzeti és közösségi hatáskörök között évtizedes vitákban kialakított, kényes egyensúlyt. A felszólalók zöme egyértelműen elutasíto tta az EU állandó elnöki posztjának létrehozására tett elnökségi kezdeményezést. A tisztség, szerintük, megbontaná a közösségi politikák végrehajtásán őrködő Európai Bizottság és a tagállamok érdekeit képviselő Európai Tanács közötti egyensúlyt, felesleges rivalizáláshoz vezetne a két testület első embere között. Erős a félelem, hogy az EU leendő elnöke a nagy és erős tagállamok akaratának érvényesítőjeként lépne fel, a közösségi érdekek, valamint a kis és közepes országok rovására. Létrehozását feltűnően l elkesen szorgalmazzák, a poszt elnyerésében reménykedő nagy tagállamok, a többiek a csoportos elnökség valamilyen formájával javasolják felváltani a valóban idejét múlt, jelenlegi rotációs rendszert. Felmerült az is, hogy az európai polgárok közvetlenül vá lasszák meg az unió elnökét, és születtek visszhangtalanul maradt javaslatok a Bizottság és a Tanács elnöki posztjának összevonására is. Magyarország azt indítványozza, hogy négy ország egy éven át gyakorolja az elnökségi jogköröket - nyilatkozta lapunknak Balázs Péter integrációs államtitkár, aki a kormány képviselője a konventben. Ez a rendszer hatékonyabbá tenné a döntéshozatalt, és egyben biztosítaná a tagállamok egyenlő részvételét. Az Európai Bizottság karcsúsítását célzó elnökségi indítványokkal sz emben Magyarország, a többséghez hasonlóan, ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi tagállam egyegy taggal képviseltesse magát az unió "kormányában". A testület elnökét a tagállamok állam, illetve kormányfői jelölnék, megválasztását pedig
