Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-10
A fideszes politikus rámutatott: ezeket a problémákat célirányos kormányzati programokkal lehet csak ellensúlyozni. Hangoztatta, a kormányzatnak az a feladata: a népszavazást követően megfelelő programokkal segítse elő, hogy minél több társadalmi csoport, réteg váljon a csatlakozás nyertesévé. A programokkal kapcsolatban közölte: az ellenzéknek vannak javaslatai, a Fidesz szakértői szerint százmilliárd forintos beruházási hitelalapra lenne szükség ahhoz, hogy az akut problémák kezelhetők legyenek. vissza Kisebbségi érdek az „igen” győzelme Határon túli magyar pártvezetők és értelmiségiek a szombati népszavazásról NSZ • 2003. április 10. • Szerző: Tudósítóinktól A szo mszédos országokban élő magyar kisebbség képviselői, vezető értelmiségiek egyértelműen az igen győzelmére számítanak a szombati népszavazáson, és ezt kívánatosnak is tartják kisebbségi szempontból. Az erdélyi magyarságnak egyértelmű érdeke, hogy Magyaror szág igent mondjon az európai uniós csatlakozásra. Ezt Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Marosvásárhelyen megtartott szövetségi kisparlamenti ülésen mondott beszámolójában hangsúlyozta – jelentette kolozsvári tudósítónk. Markó ezzel kapcsolatban leszögezte: az erdélyi magyarságnak érdeke, hogy Magyarország az EU tagjává váljon, hogy a magyar választók igennel szavazzanak a csatlakozásról szóló ügydöntő népszavazáson. A szövetségi elnök szerint az erdélyi magyarságnak nem jelent dilemmát az anyaország EUtagság a, hiszen elemi érdeke, hogy Magyarország politikai és gazdasági befolyást gyakoroljon a határon túli magyar közösségek sorsának alakulására. Az RMDSZ elnöke a Népszabadságnak tegnap megerősítette: az erdélyi magyarokkal együtt maga is jelképesen „egyértel mű igennel” szavaz Magyarország EUtagságára. – Meggyőződésem, hogy a magyarországi választópolgárok nagy többsége elmegy szombaton szavazni, és igennel fog voksolni, mert nemcsak az egyéni, hanem a köztársaság és az egyetemes magyarság érdeke is ezt kívá nja – válaszolta lapunk érdeklődésére Bugár Béla. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke hozzátette: – Idehaza, de több esetben Magyarországon is a még aggályoskodó vagy az uniós tagság ellen kimondottan berzenkedő személyeknek koruktól függően azt válaszolom, hogy ha öttíz év múlva tiszta lelkiismerettel akar gyermekeinek vagy unokáinak a szemébe nézni, akkor most csakis igennel voksolhat, mert így teremti meg számukra a határok nélküli Európát, amely boldogulásuk egyik alapvető feltétele. Így foly tatta: – a Kárpátmedencében kisebbségben élő magyarok jelene és nyugodt jövője szempontjából is döntő fontosságú, hogy az anyaország szombaton meggyőző többséggel szavazzon az európai uniós tagságra. Dr. Bori Imre újvidéki irodalomtörténész, akadémikus, aki az idén Széchenyidíjban részesült, tudósítónknak kijelentette: – Amikor megérkezett a hír, hogy Kertész Imre elnyerte az irodalmi Nobeldíjat, felkértek, hogy nyilatkozzak az eseménnyel kapcsolatban. Azt válaszoltam: rendkívül örülök annak, hogy magya r író ilyen elismerésben részesült. Most, hogy a népszavazás után Magyarország az EU teljes jogú tagja lesz, ismét csak azt mondhatom: rendkívül örülök neki. De ezúttal egy megszorítással: ugyanakkor mélyen fájlalom, hogy mi nem leszünk ott ebben a közössé gben, hanem itt maradunk, „a rácson túl”. 1945 és 1957 – 1958 között már megtapasztalhattuk ezt a bezártságot, a sorban állást, a kilincselést a vízumért. Azt ezt követő szerencsésebb időszakban belekóstoltunk a jobba is. vissza Egy úr Európából BESZÉLGETÉS HABSBURG OTTÓVAL, A PÁNEURÓPAI UNIÓ ELNÖKÉVEL Barcs Endre Magyarország volt az első állam a keleti blokkban, amelyik nyilvánvalóvá tette, hogy európai normák szerint kíván élni, s letette voksát a többpártrendszer, a demok ratikus fejlődés és a piacgazdaság mellett. Az ötvenhatos forradalom véráldozata nem volt hiábavaló. A felkelés arra intette az európai közösséget, hogy nem hagyhatja magára a diktatúrában szenvedő keletközépeurópai nemzeteket. Magyarország a