Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-07
Michel Digne, az unió Phare 2000 programjának tanácsadója a CTK hírügynökségnek elmondta: jóllehet Szlovákiában megvalósult néhány terv, a gyakorlatban a helyzet nem sokat javult. A kisebbségügyi szakértő meglátása szerint a r omák szlovákiai beilleszkedése során még annyi probléma vár megoldásra, hogy azok súlyos társadalmi konfliktusokat okozhatnak. A helyi politikai elitet meg kellene győzni arról, hogy haladéktalanul meg kell kezdeni e problémák orvoslását, máskülönben igen komolyra fordulhat a helyzet - hangoztatta Digne. A legsúlyosabb a helyzet az ország déli és keleti régióiban, ahol a romák roppant szegényes körülmények között élnek. Az itteni településeken a munkanélküliség helyenként eléri a 100 százalékot. A P hare 2000 program Szlovákiában négy szektorban tűzi ki célul a romák helyzetének javítását: foglalkoztatás, oktatás, egészségügyi ellátás, lakásellátás. A projekt decemberben véget ér, feladata, hogy konkrét javaslatokat terjesszen a pozsonyi kormány elé. Szlovákiának a jövő évi EUcsatlakozás után, a tagság első három évében több mint 1,5 milliárd euró áll majd rendelkezésére a roma kérdéssel összefüggő problémák megoldására - emlékeztetett Digne. Addig el kellene érni, hogy megfelelő számú munkatárs á lljon rendelkezésre a programok kidolgozására és a pénzalapok célirányos felhasználására. Szlovákiában a magyarok mögött a romák alkotják a második legnépesebb kisebbséget. Jóllehet hivatalosan csak 90 ezren vallják magukat a roma közösség tagjának, sz akértők becslése szerint több mint 350 ezer roma él az országban, amelynek összesen ötmillió lakosa van. Az RMDSZ EUtagságunk mellett NSZ • 2003. április 7. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Az erdélyi magyarságnak egyértelmű érdeke, hogy Magyarország ige nt mondjon az európai uniós csatlakozásra – szögezte le Markó Béla szövetségi elnök Marosvásárhelyen az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) legfontosabb döntéshozó testületének hét végi ülésén. A legfontosabb döntéshozó testületének, egyszersmind miniparlamentnek számító Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a felsőház szerepét betöltő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) utolsó alkalommal ült össze a februári szatmárnémeti kongresszus által kiírt belső választások előtt. A két testület előtt a hé t végén mondott politikai beszámolójában Markó Béla kifejtette: az erdélyi magyarságnak az az érdeke, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává váljon, hogy a magyar választók igennel szavazzanak a csatlakozásról szóló ügydöntő népszavazáson. Az RMDSZ eln öke szerint éppen ezért megdöbbentő, hogy a Magyarok Világszövetségének erdélyi vezetői az uniós csatlakozás elutasítására buzdítják a magyarországi választókat, mégpedig anélkül, hogy erről az erdélyi magyar társadalom véleményét kikérték volna. Markó ki fejtette: az erdélyi magyarságnak nem jelent dilemmát az anyaország EUtagsága, hiszen elemi érdeke, hogy Magyarország politikai és gazdasági befolyást gyakoroljon a határon túli magyar közösségek sorsának alakulására. Hozzátette: a romániai magyarságnak a z is egyértelmű érdeke, hogy Románia uniós csatlakozása felgyorsuljon. Mi köze ennek Trianonhoz? NSZ • 2003. április 7. Kezdetben úgy látszott, hogy a státustörvényt az EU szerint csak az unió területén nem lehet alkalmazni, aztán úgy lett, hogy még m ódosított formában is elfogadhatatlan. Kezdetben úgy látszott, Szlovákia és Románia azt sem tudja, mit kifogásol (csak éppen magyarok csinálják, tehát gyanús), de azóta Szlovákia a látszólagos megegyezési készségtől, Románia pedig a két magyar minisztereln ökkel is végigcsinált egyeztetésektől eljutott a törvénnyel való kategorikus szembeszegülésig. És ebben a helyzetben Magyarországon meg a határon túli magyarok körében egyremásra hangoznak el olyan nyilatkozatok, hogy a törvényen nem szabad lényeges válto ztatást eszközölni.
