Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-25
Forma szerint az ülés napirendjén egyrészt a készülő alkotmányos szerződés külkapcsolatokra és védelemre vonatkozó cikkeinek előterjesztése, má srészt az unió demokratikus életéről és közvetlen környezetéről szóló cikkei tervezetének a vitája szerepelt. A küldöttek azonban most kapták kézhez az elnökségnek az uniós intézményi rend reformjára vonatkozó javaslatait is, amelyek már közvetlenül kedd e sti nyilvánosságra hozataluk után élénk vitát - és több oldalról éles bírálatokat - váltottak ki. Balázs Péter külgazdasági és integrációs ügyekért felelős államtitkár, a magyar kormány küldötte a konventben az MTInek elmondta, hogy mind az intézményi reformokra, mind a külkapcsolatokra vonatkozó javaslatok előterjesztését óriási érdeklődés előzte meg, mert az alkotmánytervezet szövegezésében e két témát - politikailag kényes jellegük miatt - annak idején átugrották. A csütörtökön kezdődött plenári s ülésen a küldötteknek egyelőre csak arra nyílt módjuk, hogy megtegyék a szövegek alaposabb tanulmányozása előtti, első benyomásokon alapuló észrevételeiket. Soron kívüli felszólalások formájában többen megtették ezt, és számos kifogást fogalmaztak meg mi nd a javaslatok nyilvánosságra hozatalának módjával, mind azok tartalmával kapcsolatban. Feltették a kérdést, hogy a konvent tagjainak miért a sajtóból kellett értesülniük a javaslatok tartalmáról, még mielőtt azokat az elnökség hivatalosan előterjeszt ette volna. Magyarázatot kértek arra, miért szaladt előre Giscard dÍEstaing a javaslatokkal, amelyeket azután az elnökségnek kellett több ponton is lényegesen enyhítenie. Arra is választ vártak volna, miért nem a kompromisszumok irányában próbál elmozdulni az elnök, és miért van az, hogy javaslatai még a nagyobb tagországok által eddig megfogalmazott legszélsőségesebb elképzeléseken is túltesznek. Elhangzott olyan bírálat is, amely szerint az elnöki javaslatokból kirajzolódó unió nem is hasonlít a mostanira . Az elnökség azonban egyelőre semmilyen formában nem reagált az észrevételekre. Az államtitkár egyetértett a bírálatoknak azokkal az elemeivel, amelyek szerint az elnök javaslatai megbontanák a legfontosabb uniós intézmények - az Európai Bizottság, a miniszterek tanácsa és az Európai Parlament - háromszögén belül kialakult egyensúlyt, amivel egyértelműen a kisebb és közepes tagországok járnának rosszul. Egy ilyen helyzetben ugyanis a kormányközi mechanizmusok kerülnének előtérbe, amelyekben már a tagor szágok súlya a meghatározó. Giscard arra hivatkozik, hogy az unió egyszerre államok és népek közössége, a többségi elvnek tehát ez utóbbi szinten is érvényesülnie kell. A gyakorlatban azonban az EUban mégiscsak országok, illetve kormányok lépnek szerz ődésre egymással, ők döntik el, hogy mely területeken és hogyan kívánnak együttműködni, és vannak olyan területek, ahol mindenképpen meg kell jelennie a tagországok közötti egyenlőségnek. Ilyen például az unió és a miniszteri tanács soros elnökségében érvé nyesülő rotáció, vagy az az elv, hogy az Európai Bizottságban mindegyik tagországnak legyen egy képviselője - állapította meg Balázs Péter. Az EU reformjait illetően Magyarország vezérelve az, hogy hatékonyan működő szervezethez kíván csatlakozni. Enne k megfelelően egyetért azzal, hogy az intézményeket a bővítésre való tekintettel alaposan meg kell reformálni, de úgy véli, eközben nem szabad elhagyni azokat a jelképes értékű elemeket, amelyekben a tagállamok egyenlőségének elve tükröződik - fűzte hozzá. A jelenlegi és jövőbeli kisebb és közepes tagállamok az úgynevezett hasonlóan gondolkodó országok kötetlen keretek között egyeztető csoportjában igyekeznek összehangolni az intézményi reformokkal kapcsolatos álláspontjukat, hogy hatékonyabban képvisel hessék érdekeiket. A csatlakozási szerződés aláírása alkalmából a múlt héten tartott athéni csúcson 17 ország képviselői vettek részt a csoport megbeszélésén. A héten tartott legutóbbi egyeztetésen azonban - meglepetésre - Lengyelország és Románia képvisel ői is megjelentek, bár egyelőre nem világos, hogy ez csak alkalmi érdeklődést vagy a csoporthoz való csatlakozás szándékát jelzi a részükről. vissza BP0330 4 230 MTIk1090 EU/Románia - román miniszterelnök kod: eu/NKSZ fk: RO ld: Gózon István, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2003. április 24., csütörtök (MTI) - Az Európai Unió Athénban megkezdett új bővítési folyamata 2007ben Románia és Bulgária meghívásával zárul majd le - jelentette ki csütörtökön Ad rian Nastase román miniszterelnök a Mediafax román hírügynökségnek adott interjújában.
