Reggeli Sajtófigyelő, 2003. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-04-02
átlagos éves növekedése ismételten 2,53 százalékos mezőbe kerülhet, akkor az EUcsatlakozás elutasítása a magyar gazdaság felzárkózását hosszú időre megakasztaná. Az EUcsatlakozás utáni gyorsabb gazdasági növeke dést nagyon sok tényező befolyásolja. Az egyik, hogy a csatlakozást követően a mindenkori magyar gazdaságpolitikának az EU nyújtotta lehetőségek minél teljesebb kihasználására kellene és lehetne koncentrálnia, offenzív pozícióból lehetne az erőfeszítéseket szervezni. Kimaradás esetén a magyar gazdaságra leselkedő veszélyekre kellene az energiákat fordítani. A mindenkori hazai gazdaságpolitika aspektusából az EUcsatlakozás legfőbb kedvező körülményének mégis azt gondolom – bár sokan éppen az „önálló, sajáto san magyar” gazdaságpolitika lehetőségének elvesztésén siránkoznak – , hogy a 90es évek kedvezőtlen tapasztalatai alapján az egyes kormányzati ciklusokhoz tartozó gazdaságpolitikai útkeresések, a sajátos harmadik utas magyar gazdaságfejlesztési modellek le hetőségei keretek közé szorulnak, így a sajátos magyar modellkísérletek zsákutcái, nem jelentéktelen növekedési deficitjei elkerülhetők lesznek. A csatlakozás utáni gyorsabb gazdasági fejlődés másik tényezője, hogy az évtizedes szűkös fejlesztési lehetős égek határozottan bővülnek annak ellenére, hogy a ténylegesen hozzáférhető EUforrások lényegesen kisebbek a korábban ígértnél és az általunk reméltnél, az uniós támogatások és a magyar befizetések szaldója 2004 – 2006 között kb. 1,5 milliárd euró, amely a k ésőbbiekben fokozatosan növekszik, részben a magyar gazdaságpolitika és a vállalkozási szféra rámenősségétől is függően. Sokakkal szemben az EUcsatlakozás legfőbb kérdésének mégsem a többletforrások igénybevételére megnyíló lehetőségeket tartom, hanem egy részt, hogy az EUcsatlakozással az eddigieknél is egyértelműbben felértékelődik a hazai gazdaság a külföldi befektetők számára, és a beáramló külföldi tőke a privatizációs bevételek nélkül is tartósan 2 milliárd euró körül stabilizálódik. Másrészt, hogy a fejlesztések, beruházások, piaci hatékonysági kontrollja az eddigieknél is egyértelműbbé válik, különösen az állami és az állami közreműködéssel megvalósuló fejlesztéseknél, s végül, hogy a jószándékú, de a hazai gyakorlatban erős – nyílt vagy burkolt – p olitikai elemeket hordozó költségvetési és támogatási politika visszaszorul. Az EUból való átmeneti vagy végleges kimaradás viszont Magyarországot ismét a gazdasági perifériára szorítaná, leépülnének, kiürülnének azok a technikai, termelési és infrastru kturális kapcsolatok, amelyek az elmúlt évtizedben az európai erőközpontokkal kiépültek, súlyos bizalmi válság jelentkezne, a külföldi tőke szerepe mind a pénzpiacon, mind az üzleti szférában marginalizálódna, sőt, a pánikszerű reagálás sem kizárt. Ezért m ondhatjuk, minden józan közgazdasági mérlegelés után is, hogy ma már az EUcsatlakozásnak nincs igazán reális alternatívája. vissza Robert Fico keresztbe tesz Népszava 2003. április 2. Robert Fico szlovák ellenzéki pártvezet ő, a SMER elnöke a Kuvaitban állomásozó szlovák vegyvédelmi alakulat hazarendelését akarja kieszközölni a parlamentben, s ha ez nem sikerül, azzal is beérné, ha a törvényhozás legalább megakadályozná, hogy a szlovák vegyvédelmiek Irak területére lépjenek. Fico törekvését élesen bírálta a SME című pozsonyi lap keddi számban megjelent kommentár. Eszerint a vegyvédelmiek mandátumának megváltoztatása az utóbbi évek szlovák politikájának legszégyenletesebb eseménye lenne. Elképzelni is rémfilmbe illő jelenet, ho gy amíg Irak területén civilek és katonák tízezreit pusztítanák el Szaddám Huszein vegyi fegyverei, addig a kitűnő képességű szlovák vegyvédelmiek a kuvaiti tengerparton süttetnék a hasukat, mert a szlovák parlament megvonta tőlük a beavatkozás jogát. vissza Verheugen: nem késik a bővítés Népszava 2003. április 2. A tagországok közötti párbeszéd fontosságát emelte ki Medgyessy Péter miniszterelnök a Günther Verheugennel, az Európai Unió bővítési biztosával folytatott keddi, budapesti megbeszélésén. - A felek egyetértettek abban, hogy az Európai Uniónak képessé kell válnia a markáns, együttes külpolitikai fellépésre.
